Községünkről

Mány község. 1082 óta

Községünk szívesen látja a túrázókat, a kincskeresőket, a geochacing-eseket, a lovasokat, a bicikliseket, a motorosokat, a történelemkutatókat, a bortúrázókat, a szerelmeseket, az alkotókat, a zarándoklókat és az ezek kombinációjából nálunk vendégeskedőket.

 Tegyen egy kis sétát mely során megismerheti falunk múltját és büszkeségeit

A megye legészakibb csücskének utolsó faluja Mány. A főváros közelsége itt számít is, meg nem is. A nyitottság ellenére összetartás is jellemezi a falut.

E falu históriájából kiolvasható a kárpát-medenceiség mibenléte. A mányiak őrzik a kitelepítések emlékét, tiszteletbeli polgárrá fogadtak határon túliakat, s a székelykapu is hirdeti: összetartozunk ezen a tájon.

Mány Története

1082-ből származik az első, Man-t említő oklevél. Szent László a veszprémi püspökség alá rendelte pusztáival együtt (Szentjános-mánya, Örs-mánya). Neve ekkor Mán alakban van írva. ⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀ ⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀ --- Tovább olvasom....

1338-1339-ben a falut elhatárolják a szomszédos Őrstől.

1339-ben a Básztély családé a birtok az oklevelek szerint, majd 1341-ben a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta.

Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, Mány és a szomszédos Örs falu pusztákká lettek.

1475-ben Básztély Péter özvegye kérvényt ír Mátyás királynak.

A Fejér megyei Hírlap (1974. október 20.) arról számol be, hogy egy Kossuth utcai ház alapozása közben egy agyagkorsóban 2633 db középkori ezüstérmét találtak Mányon. A fehérvári muzeológusok azt valószínűsítik, hogy Miksa 1490-ben ezen a területen vonult át, hogy ostromolja Székesfehérvárt, ezzel az eseménnyel hozható összefüggésbe a lelet. Találtak még Mátyás korabeli pénzérméket is.

1590. évben a Budai szandzsákban (adóösszeírás) találunk adatot: Mán Őrs pusztával együtt képezett egy birtokot. Mány-pusztát a budai nahijében (közigazgatási egység) találjuk.

1591-ben, az uradalom a Poppel családhoz került. A birtokos asszony neve Poppel Lászlóné Salm Magdaléna

(Salm Miklós felesége, Széchy Margit úrnője elnyerte a szentgotthárdi ciszterci apátság kegyúri jogát… A cseh protestáns családból származó Salm Miklós leányát, Magdalénát a szintén cseh protestáns Lobkowitz Poppel Lászlóhoz adta feleségül. 1540-ben Poppel Lászlóné Salm Magdaléna volt Felsőszölnök és több más uradalom úrnője.)

1611-ben a Poppelek felhatalmazást adtak Batthyány Ferencnek, hogy az uradalmat vegye át. (Batthyány Ferenc felesége, Lobkowitz Poppel Éva volt, a költő Zrínyi Miklós nevelőanyja.)

1630-ban Mány birtokosa, Batthyány Ádám grófi méltóságot szerzett a családnak. A kiemelkedő tehetségű katona és kormányhivatalnok 1629-ben áttért a katolikus hitre, birtokait a felügyelő tiszttartónak, Vámos Istvánnak a kezelésére bízta.

1662-ben Mányt és környékét, mint elnéptelenedett területet I. Leopold (Lipót) Szeghy János Komárom megyei alispánnak és Drashasóczy Andrásnak adományozta. Lipót az egész Magyar Királyságot fegyverrel meghódított, minden jogát elveszített tartománynak tekintette, üldözte a protestánsokat, abszolutizmusa ellen főnemesi összeesküvések jöttek létre (Wesselényi, halála után Nádasdy, majd Thököly Imre 1678). Így történhetett, hogy a Batthyány-birtok, királyi adomány tárgya lett.

1663. május 25-én Mányt Bicskével együtt a jog szerinti birtokos Batthyány család Király Jánosnak zálogosítja, aki 1696-ig harmincadot fizet a helységek után Batthyány Ádám

1696-ban Batthyány Ádám visszaváltotta a zálogbirtokot, és azt hat esztendőre Kurtz János Ignác magyar kamarai tanácsosnak újra átengedte a földesúri jogokkal együtt. Batthyány ekkor kikötötte, hogy az elhagyott telkeket be kell telepíteni új lakosokkal, a nagybirtok gazdálkodását meg kell szervezni, továbbá 300 forint értékben gazdasági épületeket emelni.

1703-tól, a megyehatárok kiigazítása után már Fejér megyéhez tartozó település. Ányos György szolgabíró intézkedik Mány ügyében.

1705 tavaszán a mányiak a budai főraktárba 21 és fél pesti mérő mennyiségben szállítottak gabonát, miután a kuruc háborúk idején a jobbágyfalvakat gabonaszolgáltatásra kötelezték.

1711. április 23-án Batthyány Ádámné Strattman Eleonóra6899 forintot adott át birtokvisszaváltás címén Kurtz János Ignácnak. Még ugyanezen a napon újabb egyezséget kötött a nagybirtokos és a zálogbirtokos, amely értelmében a bicskei-mányi uradalmat ismét 65 499 forintért 13 esztendőre elzálogosította. Kurtz J. Ignác beszedhette Mány úrbéri szolgáltatását, de a község felett gyakorolt kegyúri és pallosjogot nem gyakorolhatta. Ebben az évben a községi bíró, Ács Gergely, a nótárius (jegyző), Szőnyi András aláírásukkal igazolják, hogy Mány falu úrbéri tartozásait megfizette.

1719. február 5-én levélben panaszolják el a zsámbéki bírónak, hogy a zsámbéki jobbágyok lovaikkal, szarvasmarháikkal a mányi határt a Gutt-kőtől a Bajtorjános-völgyig legeltetik, holott a zsámbékiak igen jól tudják, hogy ez a határrész mindig mányi terület volt.

1723. június 10-én Padányi Bíró Mártonplébános bevezeti az anyakönyvvezetést. (Érdekesség, hogy az anyakönyvből kiderül, hogy a környéken spanyol és német katonák is éltek, zsoldosok, akik a törökök kiűzése után telepedtek itt le.)

1724. május 6-án a mányiaknak a gyermelyiekkel keletkezett határvitájuk. A gyermelyiek a mányi erdőből kiűzték a parasztok kondáját, a mányi pásztort kirabolták. Az örspusztai szántóföldjüket ugyancsak a gyermelyiek szántották fel, és az ottani erdőből elhordták a fát. A gyermelyiek földesurát, Krapf József zálogbirtokost — aki ekkor Győrben lakott –, kérik a mányi esküdtek, hogy törvényes szokásokra szorítsa alattvalóit, mert ők nemcsak, hogy a gyermelyiek állatait, szekereit, szerszámait fogják elkobozni, hanem megtorolják a rajtuk esett sérelmeket is.

1728. március 5-én ugyancsak földesurukon keresztül kérik Zichy Péterné zsámbéki földesasszonyt, hogy határkiigazításra küldje el a bírót Mányra, nehogy „a gyakori ízetlenkedésekből emberölés történjék”.

1730-31-ben a hívek által gyűjtött pénzből (kollektából) megépítették az új református templomot. (Az akkori bicskei plébános, Baráthy György tudomására jutott az építkezés, és a veszprémi püspöknél feljelentést tett a mányi reformátusok ellen. Tilos volt ebben az időben, Fejér megyében a reformátusoknak a templomépítés. A megye vizsgálatot rendelt el, és annak eredményét a királynőhöz, Mária Teréziához felterjesztették. A királynő meghagyta a vármegye közgyűlésének, hogy „a mányi reformátusoknak adja tudtul legmagasabb dorgálását, mely szerint méltók volnának arra, hogy engedetlenségük, bűnös cselekedetük miatt templomuk bezáratnék, istentiszteletük beszüntettetnék, de királyi kegyelemből ez egy-szer nem történik. Ám ha ennek utána bármily csekély javítást, vagy építkezést merészelnének megejteni felső engedély nélkül, templomuk leromboltatni és a föld-del egyenlővé tétetni fog.„)

1739. évben rettenetes pestisjárvány pusztított a faluban, aminek következtében 269 fő halt meg.

Az 1715. évi összeírás 45 magyar családot talált Mányon. 1734-ben 253 ház állott a helységben, amelyekben 317 család lakott. A falu összes lakosa 1601 fő, akik között 12 nemesi származású volt.  1758-ban 118 jobbágy és 19 zsellér.

1766-ban az országos úrbéri szabályozás idején ismét számba vették a mányi parasztságot. Az ekkor készült összeírás szerint 139 telkes és 7 zsellér lakott a faluban. Mány ekkor jóformán egészen kálvinista. A királyi rendeletre készült 1762. évi canonica visitatio szerint összesen nyolc katolikus házaspár lakott a faluban.

A XVIII. század közepe táján kezdtek betelepülni a németek: a Batthyány család engedélyével Nagymányon római katolikus vallású német népcsoport kapott letelepedési engedélyt.

1766 — Batthyány József kalocsai érsek Mány tulajdonosa, bevezeti a majorsági gazdálkodást, a fokozódó földesúri követelésekkel szemben gyakoriak az elégedetlenségek. Mány levelekben jelzi problémáit, hogy nincs malma, így az őröltetés akár négy-öt napot is elvesz, és hogy kevés a legelőterület.

Az 1768. április 17-én kihirdetett úrbéri szerződés igen fontos állomása volt a nagybirtokos és a mányi jobbágyok közötti viszonynak.

1773-ban csak a reformátusoknak volt parókiájuk, tanítót tartottak, aki magyar nyelven oktatott.

1780-ban már a katolikusoknak is volt tanítójuk, a tanítás német nyelven folyt.

1787-ben a katolikus templomot Batthyány Fülöp gróf építette fel copf stílusban, Molnár Márton bicskei esperes áldotta meg (1790).

1805-ben Mányra látogat Milassin Miklós fehérvári püspök.

Az 1810. évi földrengés során a katolikus templom jelentős károkat szenvedett, majd 1817-ben, a pünkösd körüli napokban dühöngő orkán volt, ekkor villámcsapás érte a toronyfedelet is.

1816-ban épült fel klasszicizáló késő barokk stílusban az új református templom.

1848-49-ben — a kortörténeti dokumentumok szerint — Mányról 214 honvéd (nemzetőr) jelentkezett és vett részt becsülettel a forradalom és a szabadságharc csatáiban. Sokan az életüket áldozták a magyar szabadságért. Fejér megyében 8944 nemzetőrt írtak össze, a lakosság 5,5%-át, a mányi 214 messze átlag feletti, az önzetlenség és hazaszeretet bizonyítéka.

Idősb Bárány Mihály még maga is ifjú legény volt 48-ban. Gyakran mesélte, hogy Kossuth Lajos felhívására Mány község is a felkelőkhöz csatlakozott. Lőfegyverek nemigen voltak, inkább kaszával s kapával vonultak fel Pákozd alá, Pákozdnál a Fejér megyei felkelők Jellasics rendezett seregét szétszórták s egy részét a pákozdi tóba szorították. A másik részét Ozoránál a mányi felkelők kerítették be és meg is semmisítették.

1850-ben Nagymányt magyar faluként tartották nyilván, az összeíró megjegyzi, hogy mindössze 623 fő a katolikus.

1860 — A lakosság száma 1860-ban 2307, akik 518 családban és 367 házban éltek. A lakosságból 2022 magyarul, 285 fő németül beszélt. Volt 140 család, amely kézműves és értelmiségi foglalkozást is űzött. Asztalos 4, ács 15, bognár 3, csizmadia 7, kovács 7, kádár 2, kőműves 46, kereskedő 4, kocsmáros 3, lakatos 1, mészáros 1, szabó 2, szűcs 1, takács 38.  1 katolikus lelkész, 1 református lelkész, 1 katolikus tanító, 1 református tanító, 1 községi jegyző, 1 uradalmi gazdatiszt.

Az uradalmi összeírás szerint az állatállomány a következő: ló 250, igás ökör 160, tehén 400, sertés 750, juh 8900 — a juhok többsége a nemesített fajhoz tartozott.
11 ezer db tyúk, 5500 liba, 200 darab réce. Több mint 10 ezer gyümölcsfa (alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, barack, mandula, dió). 1869-ben az 553 hold szőlőterületről 6500 akó fehér bort szüreteltek, de az 1880-as évek végén a mányi szőlők kipusztultak.

1881 — egy díszes, tizenkét változatú orgonát állítanak be a református templomba.

A Mányi Kölcsönös Segélyező Egyesület 1884-ben jött létre. Alapítói között volt Deitrich László, Brachfeld Lajos, Vörösmarty Mihály. Az egyesület szövetkezeti jelleggel fejtette ki működését: hetente a tagság bizonyos összegeket fizetett be e pénztárba, amely biztosította azt, hogy az egyesület tőkét halmozzon fel. A tőkét elsősorban az egyesület saját tagjainak adta ki hitelre. Innen a mondás, hogy “rakják, mint mányiak az egyletet„.

1890-ben alakul a Polgári Olvasó Kör (400 kötetes könyvtára van, 1930-ban már 60 fős tagsággal működik). 1896-ban kelt leírás így jellemzi a mányi lakosságot:

„Erkölcsi tekintetben feltűnő nagyobb bajok, cégéres bűnök nincsenek, habár a főváros közelsége korántsem szolgál az erkölcsök tisztaságára. Egyébként dologszeretők, takarékosak, egyszerűek, jó hazafiak, vendégszeretők, értelmesek, művelődésre fogékonyak, maguk alapítottak és tartanak fenn olvasókört.”

1896-ban a református iskolát 160 gyermek látogatta, akiket 2 tanító oktatott.

1897-ben hozta létre Schneider János plébános a Katolikus Népkört, 1930-ban Udvardy Ignác plébános működése alatt a létszám 150 főnél is több volt.

1902-ben alakult a Hangya központ által kiadott alapszabályok értelmében a Polgári Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a Bárány József vezette Önkéntes Tűz-oltó Egyesület.

november: megalakul a Szociáldemokrata Párt mányi szervezete.

1905-ben Pelczéder Ágoston agitál az országgyűlési választásokra a Munkásbiztosító pénztár tisztviselőjeként Mányon.

1907-ben létrejött a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja is.

1918 — az I. Világháború: 630 mányi fiatal vonult be katonának. A bevonultak közül 120-an soha nem tértek haza.

1919 — Tanácsköztársaság, Mány román megszállás alá került, a román parancsnok Harsányi Pállal tárgyalt, néhány kommunista személyt internáltak, de azok is a Székesfehérvár felé menő vonatról megszöktek.

1922-ben Mányon (és Csabdin) végzett feltáró, népdalgyűjtő munkát híres zeneszerzőnk, Kodály Zoltán. 11 népdalt jegyzett fel itt. A zeneszerző születésének 125. évfordulója óta a Művelődési Házban egy márványtábla hirdeti ennek emlékét.

1924-ben készítették a mányi katolikus templom nagyharangját, felirata szerint: Mehlschmidt Ferenc, gróf Batthyány Gyula, Sassnov Eduard és Grósz Hermann adományából. A harang titulusa „Magyarok Nagyasszonya„, és a súlya kb. 150 kg.

1927-ben Mány emlékművet állított az I. Világháborús áldozatok emlékére.

Mányon a 30-as években vezették be a villanyt.

A két világháború közötti időkből hat nagybirtokost jegyez Mányon a helytörténet, akik Mány 7778 holdnyi birtokából 3300 holdat birtokoltak. Ziegler Géza (930 hold), Fuchs György (350 hold), Pfeifer Lipót (170 hold), Ruttkai Pál (450 hold gyümölcsös), Stéger György (650 hold), Mehlschmidt Ferenc (750 hold).

1938 — a lakosság 2523 fő, terület: 774 kat. hold (1 kat. hold 5755 m²), a házak száma: 566, 1283 egyén adózott. Virágzó, fejlett faluképet mutató, szinte mintaszerű parasztközség volt, ahol a kisbirtok bebizonyította életképességét. Ebben az évben kőbányát nyitottak a falu határában.

Az 1944-es összeírás szerint Mányhoz tartozott Alsóörspuszta, Esztermajor, Felsőörspuszta, Háromrózsa, Kiseszterpuszta, Körtvélyesmajor, Nádorpuszta, Sajgómajor és Szentjános-szőlőhegy. A község lakosai magyarok és németek voltak. A 2625 főből 11%-ot tett ki a németajkúak száma.

1939-42 — a világháború ezen évei Mányt nem érintik.

1944-ben egy Spiz nevű német katonai parancsnok 20-25 zsidót végzett ki a falu határában. A falu vezetője ekkor Wagner Béla erdélyi menekült.

1944 — menekültáradat Mányon. Október végén Almáskamarás teljes népe Mányon töltött egy éjszakát, a legtöbben Durcza Lajos főhadnagy vezetésével Kisújszállásról jöttek, de érkeztek még Vásárosnaményből, Dévabányáról, Bácsalmásról és Orosházáról is.

december 18-a: minden legényt összehívtak, s körülbelül 300 fiatalembert küldtek a haza védelmére.

A Budapestet körülzáró szovjet gyűrű a falu határában húzódott. A Mány környékén folyó harcok során 1944. december 24-én jelentek meg a Vörös Hadsereg páncélos egységei a faluban, akik a német katonaságot üldözték.

A falut harc nélkül foglalták el. Az oroszok bejövetelük előtt a Hegyikastély felől kettőt lőttek, az egyiket a református templom tornyába. A belövéstől egy hatéves kisfiú meghalt. A másikat a Südi család kapta, ott hárman haltak meg. A bicskei úton (Rákóczi út) beguruló páncélosokat Pataki Ferenc községi bíró és Csörgei István, a község pénztárosa kenyérrel és sóval fogadták, egy Kirpicsenkó Miklós nevű — az I. világháború után Mányra települt fehérorosz — tolmácsolt. Horváth Lajos barátkozási szándékkal az orosz tank felé ment, ám az orosz katona kiugorva a tankból fel-lökte, és leszedte a csizmáját.

„Az oroszok kétszer vettek, egyszer észre, utána el…” — mondja egy emlékező Hardi Péter Bomlott világ c. könyvében, mely Mány II. világháborúban elszenvedett történetét mutatja be, riportkönyvszerűen, a mányi id. Szabó Zoltán és Hardi Mihály „falujárása” eredményeként, az akkori mányiak visszaemlékezéseivel.

Az oroszok tetvesek voltak, durvák, és vittek mindent, több mányi lányt, asszonyt megbecstelenítettek, volt olyan is, akit megöltek. A férfiakat dolgoztatták, többüket lelőtték, így Bokodi Lászlót, Pötröcz Zsigmondot, Bernwallner Antalt és Jánost, Kucs Pált. Sokan pincékben bujkáltak, bújtatták a leányokat, s a még megmaradt értékeiket. A szovjet csapatok nagy részét Budapest „felszabadítására” a fővároshoz vezényelték, így a német és a magyar csapatok újra bevonultak Mányra, és innentől fogva a község három hónapig a Budapest–Székesfehérvár frontvonalba tartozott.
A hatóság a munkabíró férfiakat és nőket sáncásás céljából Botpusztára vezényelte.
A Mányon állomásozó német alakulatokat a szovjet tüzérek az Örsi hegyről ágyúzták. A falu így gyakorlatilag folyamatosan tűz alatt volt.

1945. február 8-ig a frontvonal mozgásából adódóan a falu többször cserélt gazdát (a helyiek elbeszélése szerint 7-szer). Február 9-én környékbeli településekre, többségben Etyekre (kisebb mértékben Biára és Pátyra) evakuálták az egész falut. Mivel a „MARGIT-vonal” állásai a falu területén húzódtak, a falut rommá lőtték.

A közel 500 ezres Vörös Hadsereg Budapest köré vont ostromgyűrűt. Malinovszkij marsall túlnyomórészt színtiszta szovjet csapatokkal ostromolt. Minden dicsőséget magának követelt, ezért a román csapatok nem vettek részt az ostromban. Budapestet 70 000 katona védte, ebből 37 000 magyar és 33 000 német katona. 104 (!!!)   napig védték a fővárost, Hitler többször is visszautasította a Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok kitörési terveit; Budapestet erőddé nyilvánította. A „Konrád” fedőnevű hadműveletek — összesen három egymás utáni vállalkozás –, amelyek a német-magyar főerőkkel való összeköttetést akarták Budapesttel visszaállítani, kudarcot vallottak. Több részletes leírás fellelhető a Tottenkopf SS hadosztály előretöréséről egészen Mányig, a Bicske-Mány közötti Hegyikastély körüli harcokról, amely kastély pincéjében volt Fritz Darges SS alezredes harcálláspontja (1945. 01); arról, hogy az 5. SS Wiking felderítőosztályát bekerítették az orosz csapatok a Mány és Csabdi közötti erdőben, majd a hadműveleti napló szerint a H. Gaedcke vezér-őrnagy által vezetett 6. német páncéloshadosztály szabadította ki őket; arról, hogy a Mány közeli harcokban részt vett a Norge SS páncélgránátos hadosztály és a Westland páncélgránátos ezred II. zászlóalja is. A hadiemlékek amatőr kutatói szerint Mány és Csabdi között felrobbant és lezuhant egy ismeretlen repülőgép, Nándorban a sertésteleptől 4-500 m-re egy Messerschmitt német vadászgép. A Nándor felé vezető úton egy Rata orosz gép kényszerleszállást hajtott végre, fegyverzeteit meg-semmisítette, illetve Felsőörsnél a Szomori út mellett egy kéttörzsű német gép lezuhanásáról beszélnek a szemtanúk.

A kitörés (1945. 02. 11. — a Becsület napja) nem véletlenül szerepel a német memoárirodalomban gyakran „második Sztálingrádként”. A február 11-én 43 900 főből álló védőseregnek kevesebb, mint 2%-a jutott ki, ezeknek is kevesebb, mint 10%-a volt magyar. Összesen 20 ezren meghaltak, a többiek hadifogságba kerültek (málenkij robot Gulagon). A 96. német gyaloghadosztály vonalán, Szomor–Anyácsapuszta–Mány térségében dokumentáltan 785 fő jutott át.

740 német, 40 magyar, ebből február 12-13-án 27 fő, február 14-én kora hajnalban 650 fő, a további 3 napban 109 fő. Elsőként a filmszínész Szilassy László tartalékos főhadnagy (Szomor) jutott át. A legnagyobb csapatot, úgy 700 katonát Wolff Helmut Feldherrhalle páncélosgránátos hadosztály alezredes vezette.

Vitéz Sz. Kovács Ferenc korábbi kutatása szerint: a 16 éves Kokovay Gyula, a nagyváradi Gábor Áron Tüzérségi Hadapród Iskola egykori növendéke az Egyetemi Rohamzászlóalj katonájaként egy néhány fős csoporttal február 15-én jutott át Mánynál!

A II. világháború alatt, a község 2625 lakosából 186 katonai és 340 civil áldozatról számol be a kitelepített mányiak kiadványa, a Manyer Chronik. A lakosság 1945. március végén, április elején települt vissza Mányra. A visszaérkező családok kénytelenek voltak ólakban, is-tállókban, pincékben lakni ideiglenesen, ugyanis a község 555 lakóházából 510 teljesen lakhatatlanná vált, 10-et lehetett csak kisebb javítások után használni. Az állatállomány is elveszett, míg 1943-44-ben 600 igásló, 2000 szarvasmarha, 6000 sertés, 500 juh, és 29 500 baromfi volt a faluban, addig 1945 tavaszára csupán 18 ló, 17 szarvasmarha és néhány baromfi maradt. Gyász és romok mindenhol…

A határ 30%-a aláaknázott terület volt, 20%-án lőállások, futóárkok (45 km-nyire becsülik), tankcsapdák álltak. Az 1944-ben bevetett területek 60%-a a harcok során tönkrement. Mány határa elaknásítva, pedig a hazatért katonák május 20-ig mintegy 5-6 ezer darabot már felszedtek, de a becslések szerint még ugyanennyit kellett hatástalanítani. Az aknák közvetlen a háború utáni időkben 15 halálos áldozatot követeltek a polgári lakosság köréből. Érdekesség, hogy csak Felsőörsön három vagon rézhüvelyt gyűjtöttek össze, eladták, amiért traktoralkatrészeket, permetezőgépet és rézgálicot vásároltak.

Mányon 9 zsidó család volt, akiket munkaszolgálatra vittek, csak Fleischman Ödön (aki visszakapta földjeit, házát, fűszerkereskedést nyitott, nem beszélt senkinek a múltról, az elveszett családjáról, majd egy napon váratlanul elhagyta Mányt…) és Fuchs György jutott vissza a faluba, ők is azért, mert magyar munkaszolgálatos századba kerültek. A három Feldmár fiú, a Sándor házaspár, Fleischman Dezső és felesége, Miksáné, Ödönné, Sternné, Weinbergerné és Ruttkai Pál meghaltak.

Hamarosan kezdetét vette a helyreállítás.

170 kilőtt páncélost takarítottak el a falu határából. Elkezdték a gyümölcsfák pótlását és a burgonya ültetését. A községben megalakult a rendfenntartó milícia. A földosztás során 3155 kat. hold került kiosztásra az igénylők között. A helyreállítási munkák is folytatódtak, 1945 őszére Felsőörsön már 14 család lakott a helyreállított lakásokban. A községben két szovjet hősi emlékművet állítottak a 50-es években.

1946-ban a szövetkezet tagjai lekvárfőző üzem építésébe kezdtek Felsőörsön, megnyitottak egy homokbányát, cserépkészítő üzemet létesítettek, és elsőként az országban kialakítottak egy gyümölcsaszalót.

1945 márciusában megalakult a Magyar Kommunista Párt mányi szervezete.

május 8-án Fejér Megyében elsőként, de országosan is elsők között megtartották a szövetkezeti alakuló közgyűlést.

április 10-énfüggesztették ki a kitelepítésre ítéltek listáját az elöljáróság épületére. 72 családot (325 fő) köteleztek Németországba településre. A lista alapjául az szolgált, hogy az 1941-es népszámlálás alkalmával ki vallotta magát német anya-nyelvűnek. A mányi sváb családok többsége útra kelt Heidelberg környékére, helyükbe a Benes-dekrétum értelmében szlovákiai magyar családok kerültek. Több forrás említi, hogy Mányon nem volt Volksbund, a falu nem volt rajta a kitelepítésre ítéltek listáján, de hogy hogyan került oda, azt nem tudni biztosan, a svábok a reformátusokra gyanakodnak. 9 családból összesen 26-an visszaszöktek Mányra, a többi-ek a németországi Leimen és környékén találtak új otthonra.

1946 augusztusában Nagy Ferenc miniszterelnök, a buszbalesetben meghalt mányi Csörgei István titkárának és barátjának sírját látogatta meg, s koszorúzott a mányi temetőben. (A halálesetről többféle történet kering, többen politikai indítékot sejtenek.)

1947-ben Mányon 302 fő szavazott a Magyar Kommunista Pártra (33,5%), 112 fő a Szociáldemokrata Pártra (12,4%) és 235 fő a Kisgazda Pártra (27,4%).

1947 — a református templom háborúban megsemmisített tornyát újjáépítik. Új utcaneveket kap Mány, ekkor lesz a Bicskei utca Rákóczi út, a „Burgunda” Mátyástelep, az egykori Szent István utca (Mánkár) Szabadság utca, a Kurtasor Petőfi Sándor utca, Hatház utca (mely utal az 1580-81-es adóösszeírásra, amikor is hat ház volt adófizető a faluban) Deák Ferenc utca.

1948 áprilisában 26 felvidéki család települt át (többen jöttek Érsekújvár mellől, Perbete nevű helyről, Felsőszeliből), 1947 elejéig 344 ház épült újjá.

1947-1948 telén megindultak Mányon a Szabadművelődési és Szabad Föld Téli Esték előadásai.

1948 tavaszán a görög szabadságharcosok megsegítésére szerveztek gyűjtést. Az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepsége után, március 27-én a képviselőtestület úgy határozott, hogy a településen építendő artézi kutat Petőfi-kútnak nevezik el.

1949-ben megalakult a Petőfi MGTSZ, ami aztán több összevonás után, előbb Béke (1960), majd Összetartás MGTSZ (1975) néven működött.

1949.március 15. — megalakult a mányi úttörőcsapat.

1950-ben indul a tanítás az államosított iskolában, 7 osztállyal és 14 pedagógussal.

1954-ben a nándori külterületi iskola jött létre (a felsőörsi ’58-ban), ’55-ben kötelezővé válik Mányon is az orosz nyelv oktatása.

1956-ban a forradalom elérte a falut is. Élelmiszer-adományokkal segítette a falu lakossága a Pesten harcolókat. Mányiak vágták el a Budapest­­−Bécs szovjet távbeszélő vezetéket. Október 26-án a községben lévő szovjet hősi emlékművet megrongálták, arról a csillagot és a beépített márványtáblát leverték. Az alábbi személyek fejtettek ki aktív forradalmi tevékenységet: Pártl Antal, a Nemzeti Bizottság elnöke volt, a lakosság által begyűjtött 300 kg baromfit a Budapesti Kilián laktanyába szállította. Pártl MártonÁnosi LajosPártl József, a Nemzeti Bizottságnak aktív tagjai voltak.

Bernwallner JózsefKimmel IstvánFuchs JánosGonda Lajos vágta el a szovjet csapatok által használt telefonvezetéket.

Mány községben a nemzetőrség október hó 30-án alakult, amelynek 11 tagja volt.
A véres megtorlás itt sem maradt el. Áldozatok: Bugádi József, segédmunkás; Kóczián József sorkatona, lövegparancsnok; Szabó István segédmunkás.

1956 — a bicskei Karle János restaurálja a katolikus templom freskóit, a külső vakolás és bádogos munkák is ekkor készülnek el.

1957 februárjában felkérik Kiss Ferencet tanácselnöknek.

1960 — Államosítják a kisbirtokokat. Sok kuláklistára került parasztembert meghurcolnak. Tervegyeztetések a járási tanáccsal.

1959-62 — a falu összefogásával épült az Ady Endre Művelődési Ház.

1967 — 25 fővel megalakul a községi Bélyeggyűjtő Kör.

1968 — a tsz berkein belül Alsóörsön elkezdte működését a több évig nyereséggel működő műanyagüzem (az alsóörsi üzemben készítettek esővízgyűjtőt, kempingpoharakat, pöttyös fogmosópoharat, kompótos tálakat, antennát, karácsony-fatalpat). A Mányhoz tartozó Nándorpusztán, az itt gyártott tégelyekbe töltötték a vazelint, még Szaud-Arábiába is szállítottak. Később indult a Hypo-kiszerelési munka. Az állam támogatta a gyümölcstelepítést, így a tsz belekezdett, Mány bekerült a tv-híradásokba is ízes gyümölcseivel. A Nagykőrösi Konzervgyár számára vitték a barackot, az asszonyok felezték, tisztították. 146 hektáron 35 220 fát telepítettek. 1964-ben arról szól a híradást, hogy a barackos-telepítés 30%-át tönkretették a mezei pockok.

1971 augusztusában jelent meg a Mányi Napló első száma, amely a Béke MGTSZ időszakos újsága volt. A községben igen népszerű újság negyedévenként jelent meg 600 példányban. Felszereltek hangosbemondókat is, amiben naponta olvasták be a közleményeket. Ebben az évben kezdődött a vízvezetékek lefektetése. (A kutat 1970-ben 281 méterre fúrták, 70 méteren a mészkő-dolomit rétegben találták a kitűnő minőségű vizet, percenkénti 240 literes hozammal. 1973-ban épült fel a víztorony.)

1972-ben a mai Polgármesteri Hivatal helyén csibekeltető üzem létesült (125 ezer naposcsibe, 12 ezer db kacsa, 3,5 ezerdb liba.

A magyar−román válogatott labdarúgó mérkőzésen 40, a magyar−bolgár meccsen 50 tsz-tag vett részt. A tsz busza kirándulásokat tesz Erdélyben, a Felvidéken, a Dunakanyarban, Debrecenben, Sárospatakon, Tihanyban, minden évben Harkányba, a tsz-üdülőbe és színházi előadásokra viszi a kiválasztott tsz-tagokat Pestre. Átadták a két pedagóguslakást.

Magyarország című hetilap arról írt, hogy próbafúrások 44,6 méteren sávozott vöröses bauxitot mutattak ki Mány keleti részén, igaz, kitermelése nem gazdaságos. Kis mennyiségben mangánércet is találtak.

Tamási Áron művéből Világló éjszaka (Virág és jégvirág) címmel forgatott Zsurzs Éva filmrendező a mányi határban, a Kálvária fenyveserdejénél. /A film szereplői Garas Dezső, Mészáros Ági, Páger Antal, Piros Ildikó, Rajz János, Madaras József. Operatőr: Czabarka György — kiadta a Televideo 1989. A filmért a rendezőnő és a filmben szereplő Horváth Sándor Nívó-díjat kapott!/

A 70-es években a tsz berkein belül, Alsóörsön diesel adagoló és járművillamossági műhely is működött (irány- és elakadásjelzőket, tranzisztoros gyújtásszabályozót gyártottak). A brigádok nevei: Gagarin, Zalka Máté (gépjavítók), Petőfi (szarvasmarha-tenyésztő), Egyetértés (baromfi), Cserenkov (elektronikai műhely).

1974 — 100 db 200 négyszögöles parcellát, üdülőtelket hoztak létre a Strázsahegynél.

1977 — a falu irányítása Bicskére került (1986-ig).

1982-ben a lakosság összefogásával 4 osztályos iskola épült.

1985-ben az eocén programban az örsi hegy alatt húzódó szénmező kitermelése a Mányi lejtősakna kihajtásával megkezdődött. 2000-ben érte el rekordtermelését a bánya, mintegy 694 ezer tonna szénnel. A mélyművelésű bányából 2004. év tavaszáig 9,05 millió tonna szenet termeltek ki. A kihajtott vágatok hossza 50,8 km.

A bánya megépítette a Mányt elkerülő, tehermentesítő utat, illetve gerincvezetéket építettek az elapadt mányi kutak vizeinek pótlására.

1986-ban Mány levált a bicskei járási, pártbizottság irányítása alól (Bicske város lett) és Hammer Mátyás lett a tanácselnök (majd 2002-ig a polgármester).

1988 — az ötvenes években megrongált, meggyalázott, 1927-ben emelt I. Világháborús emlékmű helyreállításra és kiegészítésre került, a mányiak adományaiból id. Szabó Zoltán kezdeményezésére és kemény kiállása eredményeként. Melocco Miklós szobrászművész készítette az emlékmű csúcsán lévő bronz turulmadarat. Az emlékműre — Magyarországon, köztéren először — a II. Világháború mányi hősi halottainak neve is felkerült. 45 nevet kellett a márványtáblába vésni. Az emlékmű melletti négy sztélé márványtáblái a 125 polgári halott nevét örökítik meg, akik a II. Világháborúban vagy annak következtében vesztették életüket.

1989 — megjelenik ezer példányban Keresztényi Nándor Strázsahegytől a Somlyóig című könyve, a 40 éves Összetartás MGTSZ gondozásában.

A falunak 2100 lakosa van (104 Felsőörsön, 47 Alsóörsön, 19 Nándorpusztán).

1992 — a Mehlschmidt családnak a kárpótlás során az elveszett szántóterületeinek mintegy 45%-át, összesen 200 hektárt sikerült visszaszerezni, amelyek a Kígyós patak völgyhajlatában fekszenek. Értékük 4513 AK.

1993 szeptemberében megkezdődhetett a tanítás a 11 osztályteremmel és egy tornateremmel bővült új iskolaépületben, amelynek építése a falu kőműves-szakembereinek irányításával és faluszintű összefogással épült. 1996. május 26-án az iskolát Hársfadombi Általános Iskolának nevezték el.

1994 — Hammer Mátyást újraválasztják polgármesternek (343 szavazat, 43,25%)

A földgáz bevezetése is elindult Mányon, a csatornahálózat kialakítása a 2001. évben kezdődött el. Elindul az utak, járdák betonozása.

1995 — elkezdték a volt MSZMP-székház átépítését német nemzetiségi házzá, mely a Leimen Ház (Haus Leimen) néven működik azóta is.

1995-ben megalakul a nyugdíjaskör, mely a Nagykarácsony nevet kapta.

1996 — az első szabadon választott miniszterelnök, Dr. Antall József első magyarországi köztéri szobra került felavatásra. /Antall „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke” volt./

1996-ban az iskola nevelőtestület úgy határozott, hogy az intézmény saját nevet kapjon. A végső döntést hosszas töprengés előzte meg, véleményt nyilvánítottak diákjaink, a szülők, s a község elöljárói is. Így lett az intézmény neve Hársfadombi Általános Iskola. Kiss Gyuláné Kertész Katalin tűzzománc művész által készített tábla hirdeti ezt az épület homlokzatán.

1998 — Hammer Mátyás negyedik polgármesteri ciklusát kezdi (364 szavazat 47,51%).

2002 — Szabó Zoltán lesz Mány polgármestere (491 szavazat 56,37%), akinek gondozásában megjelenik a Mányi Hírmondó első száma, 800 példányban ingyenesen kerül a lakossághoz. Benne 2003-ban Nemeskürty István, 2005-ben Dr. Szűrös Mátyás köszönti a mányiakat.

2003 — a helyi református templomban kezdődött az Önkormányzat és a Mányi Polgári Kör szervezte Antall-megemlékezés. Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után, az Antall-szobornál Orbán Viktor idézte fel az államférfit, aki „nehéz időkben vállalta a kormányzás felelősségét, az erkölcs mércéjével mérte tetteit, és tudta, hogy nem az ő személye, hanem az ügy a fontos”. Beszédet mondott Melocco Miklós szobrászművész, Szűcs Ervin, a Piarista Diákszövetség elnöke, Szabó Zoltán polgármester. Koszorút helyezett el többek között Antall Józsefné és a család tagjai, Mádl Ferencné, Dalma asszony, a köztársasági elnök felesége, a helyi intézmények, civil szervezetek és a meghívott vendégek küldöttségei.

május 3. — Megrendezik az I. Mányi Lovasnapokat, helyszín a sportpálya. Program: kettes fogathajtó verseny és főzőverseny.

november 27. — Nemzeti Szalon a Mányi Polgári Kör szervezésében, a zsámbéki Kalmár Pálfestő- és üvegművész, politikus kezdeményezésére.  Meghívott vendégek: Bencsik András, Beregszászi Olga, Jankovics Marcell, Kalmár Pál, Selmeczi Gabriella, Siklósi Beatrix és Szijjártó Péter.

december Falukarácsonyon közösen ünnepel a katolikus és a református egyházközség, helyszín polgármesteri hivatal épülete.

június 13. — EP-i választás Mányon (Választásra jogosultak: 1713 Szavazók: 565 ebből Fidesz 344, MSZP 127, MDF 34, SZDSZ 31, MIÉP 14, Munkáspárt 8).

2005 — a falu internetes megjelenése, a many.hu elindul. A falu internetellátottsága dinamikusan nő.

április 2 — Szabó Zoltán polgármester meghívására Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője beszédet mondott Mányon Antall József első köztéri szobra felállításának tizedik évfordulóján. Az ünnepségen Ferenczi Csongor felejthetetlen előadásában Márai Sándor Mennyből az angyal című verse is elhangzott!

Nemzeti Szalon Mányon II. a Leimen Házban. Vendégek: Beregszászi Olga, Ferenczi Csongor, Payer András, Kalmár Pál, Melocco Miklós, Sinkovics Ferenc, Csenger Zalán Zsolt, Gulyás Dénes, Kalmár Pál.

április 23. — Dr. Kelemen András lesz a térség országgyűlési képviselője (Mányon Dr. Kelemen András Fidesz-KDNP 192, Szántó János MSZP 79, Dr. Berecz Botond MDF 7).

április 12-én az Önkormányzat kezdeményezésére megemlékezést tartottak a mányi német nemzetiségű honfitársaink kitelepítésének 60. évfordulójáról. Az egykor kitelepítettek közül 50 fő érkezett. Emlékbeszédet tartott Szabó Zoltán polgármester, Fuchs Ferenc,az 1946-ban kitelepített mányi küldöttség vezetője, egykori mányi lakos, Payer János kitelepített, egykori mányi lakos.

1946-2006. — A mányi sváb lakosok kitelepítésének 60. évfordulóján a katolikus temetőben felszentelésre kerül a Kitelepítettek Emlékköve.

október 1. — Dr. Vadas Imrekörzeti orvos lesz a polgármester (46,78%).

december 15-én Mány Kodály Zoltánzeneszerző születésének 125. évfordulójára és az 1922-es mányi népdalgyűjtő útjának emlékére emléktáblát avatott a Művelődési Ház előcsarnokában.

2008. március 9. — Ugron Zoltán nyer (470 szavazattal — 49,79%) az időközi polgármester-választáson megelőzve Geiszler Csabát (240) és Dr. Erdei Jánost (234).

Európai uniós pályázati pénzből elkészült a faluközpont díszburkolata, új járda épült, a buszmegállókat felújították, újraaszfaltozták a központtól Bicske felé menő fő utat, a Rákóczi utcát.

2010 —  Mány országgyűlési képviselője Tessely Zoltán lesz (győzött az első fordulóban 62,65%-kal, Fidesz-KDNP színekben indult).

Film készült az alsóörsi Mehlschmidt-kastélyról, amelyben Dékány Csaba ad riportot és mesél a régmúltról.

  1. 2010. augusztus 20. — az államalapítás évfordulóján az erdélyi Mezőbánd és Mány együtt ünnepli testvérkapcsolatuk 20. évfordulóját. Az 50 fős mezőségi küldöttség ajándékát, a székelykaput, a református templom melletti téren avatták fel.

szeptember — Bokodi Sándor mányi gazda, kezében egy kosár sárgarépával a szeptember havi Szabad Föld címlapján. A mányi általános iskolában tartott sajtótájékoztatón jelentette be a kormány a helyi termelők közétkeztetésben való részvételének lehetőségét.

október 3. — Ugron Zoltán polgármester lesz /608 szavazat — 88%; Kackstädter József független jelölt 11,37 %/ az önkormányzati választáson.

február 13. — a Becsület napja, megemlékezés a Kitörési emlékműnél. Vitéz Lányi Zsolt az Egyetemi Rohamzászlóalj katonája és vitéz Mordényi Endre nyugállományú százados mondott beszédet.

2012 januárjától az átalakított és felújított orvosi rendelőben fogorvos kezdi meg a lakosok helyben történő szakorvosi ellátását.

december — elindul a Mányi Adventi Vásár civil és református egyházközségi kezdeményezésre.

május — Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter átadja az első Bokodi Sándor-díjat ifj. Bokodi Sándornak. Ez a díj minden évben — halálának évfordulóján — kerül átadásra egy idős és egy fiatal gazdának.

2013 szeptemberében a helyi civil szervezetek összefogásával tartják az első Kútvölgy Fesztivált, amelyről a Magyar Televízió helikopteres tudósítói élőben jelentkeztek. Későbbiekben fellépet itt Zoltán Erika, a Balkan FanatikJanicsák VecaSzulák Andrea, a Groovehouse, a Kozmix, számos ismert és kevésbé is-mert együttes.

2014 nyarán elindul a Mán’art művészeti gyermektábor Benedek Elemér és Véssey Vera szervezésében. 2017-re már öt művészeti ág műhelyében alkothatnak a gyermekek (képzőművészet, dráma, fotó/videó, tánc, zene). A tábor minden évben bemutatóval és kiállítással zárul, amely egész évben megtekinthető a faluban.

március 15. Elkészül az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére állított emlékmű, vitéz Csák Attila szobrászművész alkotása.

október 12. — Ismét Szabó ZoltánMány polgármestere (439 szavazattal, 50,34 %).

augusztus 14. — A mányi református templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban.

2016 — „Az én falum Mány” – fotópályázat első kiállítása és díjazása a március 15-i ünnepségen.

április — A mányi svábok kitelepítésének 70. évfordulója. A megemlékezés-sorozatra jelent meg Tolnainé Szabó Eta A történelem írta… című könyve, Mány hiteles történeti dokumentációival, kitelepített mányi sváb családok családi dokumentációinak, adatainak, fotóinak alapulvételével.

2016-2017 — A katolikus templom felújítása és a környező tér rendbetétele (pályázat és adományok).

október 23. — Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára megvalósul az 56-os emlékmű felújítása és a tér megvilágítása, parkosítása.

november 20. — A mányi református gyülekezet 360. és a jelenleg álló templom 200. évfordulójának ünnepe.

február 18. —Szabó Zoltán polgármester meghívására Mányon járt a Magyar Szent Korona hivatalos másolata a Magyar Királyi Koronaőrséggel a Történelmi Vitézi Rend központi Kitörés-megemlékezésén a református templomban.

május 22. — A Dankó Rádió egymás után két nyilvános felvételt készít a művelődési házban.

május 28. —Fejér megyei Német nemzetiségi nap Mányon közel nyolcszáz fellépővel.

június 5. — Pünkösdhétfőn a mányi református templomból közvetíti az ünnepi istentiszteletet a Kossuth Rádió.

augusztus 26-27. — Országos Landesrat Ifjúsági Találkozó Mányon a Leimen ház udvarán felállított rendezvénysátorban.

Mányi földrajz

Mány központja a 191 méteres tengerszint feletti magasságon található. A falu területe 4477 ha. A Sajgó patak forráscsoportja található Mány közelében. A Sajgó egyik ága a falu központját átszeli (a Művelődési Ház mellett), a másik a Kismányi dűlőn, majd a Kálvária domb alatt folyva éri el a tavat. A Mányi halastó ennek a két ágnak a duzzasztásából jött létre, s megy tovább Etyek felé, Szili patak néven a Háromrózsa majortól közös mederben folyik, majd Bia alatt Kígyós patak néven egyesül a Bentával. Mánynak kitűnő minőségű ivóvize van a mányi bánya mélyfúrású kútjából. A Fejérvíz Zrt. a falu vízellátásának jelentős részét ebből a kútból biztosítja. A vízlelőhely a budai karsztrendszer édesvízkészletének (fürdővízkészletének) része.

Mány Díszpolgárai

Erlein Antal
1991

Fuchs Ferenc
1991

Kalmár Sándor
kántor-tanító, igazgató
1994

Dauner János
kántor-tanító, igazató
1994

Németh B. Mihály
református lelkész
1997

Makai Lajos
katolikus plébános
1997

Dr. Antall József
miniszterelnök
1999

Willi Dick
Leimen város nyugalmazott polgármestere
2000

Szabó Zoltán
2004

Marton Gyuláné Viniczei Zsófia
2005

Marton Gyula
2005

Hammer Mátyás
polgármester
2005

Peringer Márton
2006

Komon Benő
2006

Szabó Istvánné
jegyző
2007

Sátori Ferencné Németh Katalin
2009

Ács György
2009

Payer Imréné
2012

Payer János
2012

Bokodi Sándor
2012

Csörgei Csaba István
2014

Pfendert Antal
2015

Szabó Barna
Mezőbánd református egyházközség
2015

Bartha Domonkos
Mezőbánd alpolgármestere
2015

Bernwallner László
2016

Fuchs János
2018

Testvérvárosaink

Leimen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben található. Leimen írott forrásban elsőként 791-ban tűnik fel Leimheim nevén. 1351-től a Rajnai Palotagrófság, 1803-tól a Badeni Választófejedelemség és 1806-tól a Badeni Nagyhercegség része volt.

Mezőbánd falu Romániában, Marosvásárhelytől 24 km-re Maros megyében, Mezőbánd község központja. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye. Az első írásos források a XIV. században említik, ekkor még Band néven.

Megszakítás