e-Kormányzat: rendeletek, határozatok  ·  Honlaptérkép  ·  Levélküldés 2019. július 15. hétfő, Henrik, Roland napja 
A faluról
 

Mányi bédekker -- útikalauz

/Összeállította: Jóna Dávid/

 

H-2065 Mány, GPS koordináták : 47.53250, 18.65867

www.many.hu

 

Mány -- kis falu a Vértes és a Gerecse között, Fejér megye északkeleti részén, a Zsámbéki-medencében.

 

Mány szívesen látja a túrázókat, a kincskeresőket, a geochacing-eseket, a lovasokat, a bicikliseket, a motorosokat, a történelemkutatókat, a bortúrázókat, a szerelmeseket, az alkotókat, a zarándoklókat és az ezek kombinációjából nálunk vendégeskedőket.  Útikalauzunk számukra (is) készült.

 

Zsámbék 5 km, Bicske 5 km, Csabdi 5 km, Gyermely 7 km, Felcsút 10 km, Herceghalom 13 km, Biatorbágy 20 km, Budapest 37 km, Székesfehérvár 48 km távolságra található autóval. Volánbusszal: Budapest-Széna térről közelíthető meg.

 

POLGÁRMESTERI HIVATAL,

H-2065 MÁNY, Rákóczi út 67.

Polgármester: Szabó Zoltán

E-mail: polgarmester@many.hu

Telefon: +36-22/350-143 Fax: +36-22/350-143

 

Mány német testvérvárosa Leimen, az erdélyi testvérfaluja a maros megyei Mezőbánd.

 

Szálláslehetőségek Mányon és a környéken:

Leimen Ház Panzió, Mány -- egy rendezvényteremmel rendelkezik, melyet bajor stílusban alakítottunk ki. EU-szabványnak megfelelő, nagyüzemi konyhával felszerelt, a 9 fürdőszobával, TV-vel és minibárral felszerelt szoba 2- és 3-ágyasak, pótágyazhatók. Haus Leimen, 2065 Mány, Szt. István u. 1.

Szobafoglalás: Fuchs Orsolya, 0036/20/227-2006 vagy e-mailben: hausleimen@manynet.hu

 

Waidmannsheil "Üdv a Vadásznak" Vendégház -- A református templommal szemben. Az új építésű klasszikus épület egy 500 négyzetméter területű belső udvarral, valamint egy 1200 négyzetméteres ősfás parkkal rendelkezik. A vendégház fő szárnyában három apartman várja vendégeit. Érdeklődés a következő elérhetőségeken: 70/330-4052, 70/330-4050

 

Abacus Hotel -- Herceghalom

 

Szépia Bio és Art Hotel -- Zsámbék

Étterem:

ž   Mányi Majár Cukrászda és Pizzéria

ž   Báder fogadó -- Bicske

ž   Korona étterem és Pizzafaló -- Bicske

ž   Lámpás vendéglő -- Zsámbék

 

Környékbéli programok, látnivalók Mányon és környékén:

ž   Gyémántfürdő --Tatabánya

ž   Bicskei uszoda

ž   Zsámbék, Romtemplom, Török-kút és Apácakert, Lámpamúzeum, Zichy kastély, Zsámbéki Nyári Színház, Légibázis: a Budapest környéki légvédelmi gyűrű laktanyája - Zsámbék /www.zsambek.hu/

ž   Alcsúti arborétum -- József nádor angolparkja, Pollack Mihály tervezte kastély-maradvánnyal

ž   Felcsút Panchó Aréna -- kisvasút

ž   Etyek -- Korda filmstúdió -- (Etyekwood)

ž   Metternich-kastély -- Gyermely

ž   Batthyány kastély -- Bicske

ž   Bicske--Bodmér /Csákvár/ között vezető út melletti az Óceánrepülés emlékmű -- Az első sikeres magyar óceánrepülés 75. évfordulója alkalmából 2006-ban, a Magyar Óceánrepülők Emlékbizottsága emlékművet állított a leszállás helyszínén, Bicske határában. Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor három világrekordot ért el. Ennek a nagyszerű sportteljesítménynek állít emléket a különleges alakú fekete gránittömb. Mellette mindkét oldalon egy-egy kilométerkő jelzi a megtett kilo-métereket: Harbour Grace 0 km - 5182 km Bicske./

ž   Tereplovaglás, lovasíjászat -- Alsóörspuszta lovastanya

ž   Paintball -- Szomor vagy Törökbálint

ž   Horgászat -- Mányi tó, Gyermelyi tó, Biai 4-es tó, Bicskei tó

ž   Vadászat -- lásd Mányi Vadásztársaság

 

A község közigazgatási területe 4472 hektár (44,7 km²). A 2009-es KSH adatok szerint 2372 fő (magyar: 93,9%; cigány: 1,3%; német: 4,9%; ismeretlen, nem válaszolt: 5,9%). Lakásállománya 781 ház.

 

Lakóinak vallási összetétele -- római katolikus: 53,6%; görög katolikus: 0,5%; református: 27,7%; evangélikus: 0,8%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,1%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,9%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,2%. Lakónépessége az utóbbi 10 évben folyamatosan nő, a legfrissebb adatok szerint 2527 fő (2017).


Régészeti emlékei közül a legjelentősebb az illír-kelta (eraviszkusz) temető, amit a mányi Kálváriadombon tártak fel. Ezen kívül római kori viseleti és használati tárgyakat, valamint avar-kori sírt is találtak a környéken. Bicske és Mány között római kori villagazdaság nyomait találták.

 

 

1082-ből származik az első, Man-t említő oklevél. Szent László a veszprémi püspökség alá rendelte pusztáival együtt (Szentjános-mánya, Örs-mánya). Neve ekkor Mán alakban van írva.

1321. január 20-án Károly Róbert (1301-1342) kiküldi István visegrádi várnagyot és János budai bírót Pest, Fejér és Esztergom megyékbe az itt levő besenyők közé (akik valószínűleg a Mány melletti Örs pusztát lakhatták), hogy intézzék el azt a vitás ügyet, mely Cherne comes és Mány birtokosai, lakosai (László fia Péter, Pothka Miklós és Márton) között keletkezett. A vita tárgyát a "Szent Miklós Mányi" földbirtok képezte. Az oklevél tanúsága szerint a kiküldött bírák halasztást adtak a peres feleknek.

1338-1339-ben a falut elhatárolják a szomszédos Őrstől.

1339-ben a Básztély családé a birtok az oklevelek szerint, majd 1341-ben a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta.

Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, Mány és a szomszédos Örs falu pusztákká lettek.

1475-ben Básztély Péter özvegye kérvényt ír Mátyás királynak.

A Fejér megyei Hírlap (1974. október 20.) arról számol be, hogy egy Kossuth utcai ház alapozása közben egy agyagkorsóban 2633 db középkori ezüstérmét találtak Mányon. A fehérvári muzeológusok azt valószínűsítik, hogy Miksa 1490-ben ezen a területen vonult át, hogy ostromolja Székesfehérvárt, ezzel az eseménnyel hozható összefüggésbe a lelet. Találtak még Mátyás korabeli pénzérméket is.

1590. évben a Budai szandzsákban (adóösszeírás) találunk adatot: Mán Őrs pusztával együtt képezett egy birtokot. Mány-pusztát a budai nahijében (közigazgatási egység) találjuk.

1591-ben, az uradalom a Poppel családhoz került. A birtokos asszony neve Poppel Lászlóné Salm Magdaléna

(Salm Miklós felesége, Széchy Margit úrnője elnyerte a szentgotthárdi ciszterci apátság kegyúri jogát... A cseh protestáns családból származó Salm Miklós leányát, Magdalénát a szintén cseh protestáns Lobkowitz Poppel Lászlóhoz adta feleségül. 1540-ben Poppel Lászlóné Salm Magdaléna volt Felsőszölnök és több más uradalom úrnője.)

1611-ben a Poppelek felhatalmazást adtak Batthyány Ferencnek, hogy az uradalmat vegye át. (Batthyány Ferenc felesége, Lobkowitz Poppel Éva volt, a költő Zrínyi Miklós nevelőanyja.)

1630-ban Mány birtokosa, Batthyány Ádám grófi méltóságot szerzett a családnak. A kiemelkedő tehetségű katona és kormányhivatalnok 1629-ben áttért a katolikus hitre, birtokait a felügyelő tiszttartónak, Vámos Istvánnak a kezelésére bízta.

1662-ben Mányt és környékét, mint elnéptelenedett területet I. Leopold (Lipót) Szeghy János Komárom megyei alispánnak és Drashasóczy Andrásnak adományozta. Lipót az egész Magyar Királyságot fegyverrel meghódított, minden jogát elveszített tartománynak tekintette, üldözte a protestánsokat, abszolutizmusa ellen főnemesi összeesküvések jöttek létre (Wesselényi, halála után Nádasdy, majd Thököly Imre 1678). Így történhetett, hogy a Batthyány-birtok, királyi adomány tárgya lett.

1663. május 25-én Mányt Bicskével együtt a jog szerinti birtokos Batthyány család Király Jánosnak zálogosítja, aki 1696-ig harmincadot fizet a helységek után Batthyány Ádámnak.

1696-ban Batthyány Ádám visszaváltotta a zálogbirtokot, és azt hat esztendőre Kurtz János Ignác magyar kamarai tanácsosnak újra átengedte a földesúri jogokkal együtt. Batthyány ekkor kikötötte, hogy az elhagyott telkeket be kell telepíteni új lakosokkal, a nagybirtok gazdálkodását meg kell szervezni, továbbá 300 forint értékben gazdasági épületeket emelni.

1703-tól, a megyehatárok kiigazítása után már Fejér megyéhez tartozó település. Ányos György szolgabíró intézkedik Mány ügyében.

1705 tavaszán a mányiak a budai főraktárba 21 és fél pesti mérő mennyiségben szállítottak gabonát, miután a kuruc háborúk idején a jobbágyfalvakat gabonaszolgáltatásra kötelezték.

1711. április 23-án Batthyány Ádámné Strattman Eleonóra 6899 forintot adott át birtokvisszaváltás címén Kurtz János Ignácnak. Még ugyanezen a napon újabb egyezséget kötött a nagybirtokos és a zálogbirtokos, amely értelmében a bicskei-mányi uradalmat ismét 65 499 forintért 13 esztendőre elzálogosította. Kurtz J. Ignác beszedhette Mány úrbéri szolgáltatását, de a község felett gyakorolt kegyúri és pallosjogot nem gyakorolhatta. Ebben az évben a községi bíró, Ács Gergely, a nótárius (jegyző), Szőnyi András aláírásukkal igazolják, hogy Mány falu úrbéri tartozásait megfizette.

1719. február 5-én levélben panaszolják el a zsámbéki bírónak, hogy a zsámbéki jobbágyok lovaikkal, szarvasmarháikkal a mányi határt a Gutt-kőtől a Bajtorjános-völgyig legeltetik, holott a zsámbékiak igen jól tudják, hogy ez a határrész mindig mányi terület volt.

1723. június 10-én Padányi Bíró Márton plébános bevezeti az anyakönyvvezetést. (Érdekesség, hogy az anyakönyvből kiderül, hogy a környéken spanyol és német katonák is éltek, zsoldosok, akik a törökök kiűzése után telepedtek itt le.)

1724. május 6-án a mányiaknak a gyermelyiekkel keletkezett határvitájuk. A gyermelyiek a mányi erdőből kiűzték a parasztok kondáját, a mányi pásztort kirabolták. Az örspusztai szántóföldjüket ugyancsak a gyermelyiek szántották fel, és az ottani erdőből elhordták a fát. A gyermelyiek földesurát, Krapf József zálogbirtokost -- aki ekkor Győrben lakott --, kérik a mányi esküdtek, hogy törvényes szokásokra szorítsa alattvalóit, mert ők nemcsak, hogy a gyermelyiek állatait, szekereit, szerszámait fogják elkobozni, hanem megtorolják a rajtuk esett sérelmeket is.

1728. március 5-én ugyancsak földesurukon keresztül kérik Zichy Péterné zsámbéki földesasszonyt, hogy határkiigazításra küldje el a bírót Mányra, nehogy "a gyakori ízetlenkedésekből emberölés történjék".

1730-31-ben a hívek által gyűjtött pénzből (kollektából) megépítették az új református templomot. (Az akkori bicskei plébános, Baráthy György tudomására jutott az építkezés, és a veszprémi püspöknél feljelentést tett a mányi reformátusok ellen. Tilos volt ebben az időben, Fejér megyében a reformátusoknak a templomépítés. A megye vizsgálatot rendelt el, és annak eredményét a királynőhöz, Mária Teréziához felterjesztették. A királynő meghagyta a vármegye közgyűlésének, hogy "a mányi reformátusoknak adja tudtul legmagasabb dorgálását, mely szerint méltók volnának arra, hogy engedetlenségük, bűnös cselekedetük miatt templomuk bezáratnék, istentiszteletük beszüntettetnék, de királyi kegyelemből ez egy-szer nem történik. Ám ha ennek utána bármily csekély javítást, vagy építkezést merészelnének megejteni felső engedély nélkül, templomuk leromboltatni és a föld-del egyenlővé tétetni fog.")

1739. évben rettenetes pestisjárvány pusztított a faluban, aminek következtében 269 fő halt meg.

Az 1715. évi összeírás 45 magyar családot talált Mányon. 1734-ben 253 ház állott a helységben, amelyekben 317 család lakott. A falu összes lakosa 1601 fő, akik között 12 nemesi származású volt.  1758-ban 118 jobbágy és 19 zsellér.

1766-ban az országos úrbéri szabályozás idején ismét számba vették a mányi parasztságot. Az ekkor készült összeírás szerint 139 telkes és 7 zsellér lakott a faluban. Mány ekkor jóformán egészen kálvinista. A királyi rendeletre készült 1762. évi canonica visitatio szerint összesen nyolc katolikus házaspár lakott a faluban.

A XVIII. század közepe táján kezdtek betelepülni a németek: a Batthyány család engedélyével Nagymányon római katolikus vallású német népcsoport kapott letelepedési engedélyt.

1766 -- Batthyány József kalocsai érsek Mány tulajdonosa, bevezeti a majorsági gazdálkodást, a fokozódó földesúri követelésekkel szemben gyakoriak az elégedetlenségek. Mány levelekben jelzi problémáit, hogy nincs malma, így az őröltetés akár négy-öt napot is elvesz, és hogy kevés a legelőterület.

Az 1768. április 17-én kihirdetett úrbéri szerződés igen fontos állomása volt a nagybirtokos és a mányi jobbágyok közötti viszonynak.

1773-ban csak a reformátusoknak volt parókiájuk, tanítót tartottak, aki magyar nyelven oktatott.

1780-ban már a katolikusoknak is volt tanítójuk, a tanítás német nyelven folyt.

1787-ben a katolikus templomot Batthyány Fülöp gróf építette fel copf stílusban, Molnár Márton bicskei esperes áldotta meg (1790).

1805-ben Mányra látogat Milassin Miklós fehérvári püspök.

Az 1810. évi földrengés során a katolikus templom jelentős károkat szenvedett, majd 1817-ben, a pünkösd körüli napokban dühöngő orkán volt, ekkor villámcsapás érte a toronyfedelet is.

1816-ban épült fel klasszicizáló késő barokk stílusban az új református templom.

1848-49-ben -- a kortörténeti dokumentumok szerint -- Mányról 214 honvéd (nemzetőr) jelentkezett és vett részt becsülettel a forradalom és a szabadságharc csatáiban. Sokan az életüket áldozták a magyar szabadságért. Fejér megyében 8944 nemzetőrt írtak össze, a lakosság 5,5%-át, a mányi 214 messze átlag feletti, az önzetlenség és hazaszeretet bizonyítéka.

 

Idősb Bárány Mihály még maga is ifjú legény volt 48-ban. Gyakran mesélte, hogy Kossuth Lajos felhívására Mány község is a felkelőkhöz csatlakozott. Lőfegyverek nemigen voltak, inkább kaszával s kapával vonultak fel Pákozd alá, Pákozdnál a Fejér megyei felkelők Jellasics rendezett seregét szétszórták s egy részét a pákozdi tóba szorították. A másik részét Ozoránál a mányi felkelők kerítették be és meg is semmisítették.

1850-ben Nagymányt magyar faluként tartották nyilván, az összeíró megjegyzi, hogy mindössze 623 fő a katolikus.

1860 -- A lakosság száma 1860-ban 2307, akik 518 családban és 367 házban éltek. A lakosságból 2022 magyarul, 285 fő németül beszélt. Volt 140 család, amely kézműves és értelmiségi foglalkozást is űzött. Asztalos 4, ács 15, bognár 3, csizmadia 7, kovács 7, kádár 2, kőműves 46, kereskedő 4, kocsmáros 3, lakatos 1, mészáros 1, szabó 2, szűcs 1, takács 38.  1 katolikus lelkész, 1 református  lelkész, 1 katolikus tanító, 1 református tanító, 1 községi jegyző, 1 uradalmi gazdatiszt.

Az uradalmi összeírás szerint az állatállomány a következő: ló 250, igás ökör 160, tehén 400, sertés 750, juh 8900 -- a juhok többsége a nemesített fajhoz tartozott.
11 ezer db tyúk, 5500 liba, 200 darab réce. Több mint 10 ezer gyümölcsfa (alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, barack, mandula, dió). 1869-ben az 553 hold szőlőterületről 6500 akó fehér bort szüreteltek, de az 1880-as évek végén a mányi szőlők kipusztultak.

1881 -- egy díszes, tizenkét változatú orgonát állítanak be a református templomba.

A Mányi Kölcsönös Segélyező Egyesület 1884-ben jött létre. Alapítói között volt Deitrich László, Brachfeld Lajos, Vörösmarty Mihály. Az egyesület szövetkezeti jelleggel fejtette ki működését: hetente a tagság bizonyos összegeket fizetett be e pénztárba, amely biztosította azt, hogy az egyesület tőkét halmozzon fel. A tőkét elsősorban az egyesület saját tagjainak adta ki hitelre. Innen a mondás, hogy “rakják, mint mányiak az egyletet".

1890-ben alakul a Polgári Olvasó Kör (400 kötetes könyvtára van, 1930-ban már 60 fős tagsággal működik). 1896-ban kelt leírás így jellemzi a mányi lakosságot:

"Erkölcsi tekintetben feltűnő nagyobb bajok, cégéres bűnök nincsenek, habár a főváros közelsége korántsem szolgál az erkölcsök tisztaságára. Egyébként dologszeretők, takarékosak, egyszerűek, jó hazafiak, vendégszeretők, értelmesek, művelődésre fogékonyak, maguk alapítottak és tartanak fenn olvasókört."

1896-ban a református iskolát 160 gyermek látogatta, akiket 2 tanító oktatott.

1897-ben hozta létre Schneider János plébános a Katolikus Népkört, 1930-ban Udvardy Ignác plébános működése alatt a létszám 150 főnél is több volt.

1902-ben alakult a Hangya központ által kiadott alapszabályok értelmében a Polgári Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a Bárány József vezette Önkéntes Tűz-oltó Egyesület.

1904. november: megalakul a Szociáldemokrata Párt mányi szervezete.

1905-ben Pelczéder Ágoston agitál az országgyűlési választásokra a Munkásbiztosító pénztár tisztviselőjeként Mányon.

1907-ben létrejött a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja is.

1918 -- az I. Világháború: 630 mányi fiatal vonult be katonának. A bevonultak közül 120-an soha nem tértek haza.

1919 -- Tanácsköztársaság, Mány román megszállás alá került, a román parancsnok Harsányi Pállal tárgyalt, néhány kommunista személyt internáltak, de azok is a Székesfehérvár felé menő vonatról megszöktek.

1922-ben Mányon (és Csabdin) végzett feltáró, népdalgyűjtő munkát híres zeneszerzőnk, Kodály Zoltán. 11 népdalt jegyzett fel itt. A zeneszerző születésének 125. évfordulója óta a Művelődési Házban egy márványtábla hirdeti ennek emlékét.

1924-ben készítették a mányi katolikus templom nagyharangját, felirata szerint: Mehlschmidt Ferenc, gróf Batthyány Gyula, Sassnov Eduard és Grósz Hermann adományából. A harang titulusa "Magyarok Nagyasszonya", és a súlya kb. 150 kg.

1927-ben Mány emlékművet állított az I. Világháborús áldozatok emlékére.

Mányon a 30-as években vezették be a villanyt.

A két világháború közötti időkből hat nagybirtokost jegyez Mányon a helytörténet, akik Mány 7778 holdnyi birtokából 3300 holdat birtokoltak. Ziegler Géza (930 hold), Fuchs György (350 hold), Pfeifer Lipót (170 hold), Ruttkai Pál (450 hold gyümölcsös), Stéger György (650 hold), Mehlschmidt Ferenc (750 hold).

1938 -- a lakosság 2523 fő, terület: 774 kat. hold (1 kat. hold 5755 m²), a házak száma: 566, 1283 egyén adózott. Virágzó, fejlett faluképet mutató, szinte mintaszerű parasztközség volt, ahol a kisbirtok bebizonyította életképességét. Ebben az évben kőbányát nyitottak a falu határában.

Az 1944-es összeírás szerint Mányhoz tartozott Alsóörspuszta, Esztermajor, Felsőörspuszta, Háromrózsa, Kiseszterpuszta, Körtvélyesmajor, Nádorpuszta, Sajgómajor és Szentjános-szőlőhegy. A község lakosai magyarok és németek voltak. A 2625 főből 11%-ot tett ki a németajkúak száma.

1939-42 -- a világháború ezen évei Mányt nem érintik.

1944-ben egy Spiz nevű német katonai parancsnok 20-25 zsidót végzett ki a falu határában. A falu vezetője ekkor Wagner Béla erdélyi menekült.

1944 -- menekültáradat Mányon. Október végén Almáskamarás teljes népe Mányon töltött egy éjszakát, a legtöbben Durcza Lajos főhadnagy vezetésével Kisújszállásról jöttek, de érkeztek még Vásárosnaményből, Dévabányáról, Bácsalmásról és Orosházáról is.

1944. december 18-a: minden legényt összehívtak, s körülbelül 300 fiatalembert küldtek a haza védelmére.

A Budapestet körülzáró szovjet gyűrű a falu határában húzódott. A Mány környékén folyó harcok során 1944. december 24-én jelentek meg a Vörös Hadsereg páncélos egységei a faluban, akik a német katonaságot üldözték.

A falut harc nélkül foglalták el. Az oroszok bejövetelük előtt a Hegyikastély felől kettőt lőttek, az egyiket a református templom tornyába. A belövéstől egy hatéves kisfiú meghalt. A másikat a Südi család kapta, ott hárman haltak meg. A bicskei úton (Rákóczi út) beguruló páncélosokat Pataki Ferenc községi bíró és Csörgei István, a község pénztárosa kenyérrel és sóval fogadták, egy Kirpicsenkó Miklós nevű -- az I. világháború után Mányra települt fehérorosz -- tolmácsolt. Horváth Lajos barátko-zási szándékkal az orosz tank felé ment, ám az orosz katona kiugorva a tankból fel-lökte, és leszedte a csizmáját.

"Az oroszok kétszer vettek, egyszer észre, utána el..." -- mondja egy emlékező Hardi Péter Bomlott világ c. könyvében, mely Mány II. világháborúban elszenvedett történetét mutatja be, riportkönyvszerűen, a mányi id. Szabó Zoltán és Hardi Mihály "falujárása" eredményeként, az akkori mányiak visszaemlékezéseivel.

Az oroszok tetvesek voltak, durvák, és vittek mindent, több mányi lányt, asszonyt megbecstelenítettek, volt olyan is, akit megöltek. A férfiakat dolgoztatták, többüket lelőtték, így Bokodi Lászlót, Pötröcz Zsigmondot, Bernwallner Antalt és Jánost, Kucs Pált. Sokan pincékben bujkáltak, bújtatták a leányokat, s a még megmaradt értékeiket. A szovjet csapatok nagy részét Budapest "felszabadítására" a fővároshoz vezényelték, így a német és a magyar csapatok újra bevonultak Mányra, és innentől fogva a község három hónapig a Budapest--Székesfehérvár frontvonalba tartozott.
A hatóság a munkabíró férfiakat és nőket sáncásás céljából Botpusztára vezényelte.
A Mányon állomásozó német alakulatokat a szovjet tüzérek az Örsi hegyről ágyúzták. A falu így gyakorlatilag folyamatosan tűz alatt volt.

1945. február 8-ig a frontvonal mozgásából adódóan a falu többször cserélt gazdát (a helyiek elbeszélése szerint 7-szer). Február 9-én környékbeli településekre, többségben Etyekre (kisebb mértékben Biára és Pátyra) evakuálták az egész falut. Mivel a "MARGIT-vonal" állásai a falu területén húzódtak, a falut rommá lőtték.

A közel 500 ezres Vörös Hadsereg Budapest köré vont ostromgyűrűt. Malinovszkij marsall túlnyomórészt színtiszta szovjet csapatokkal ostromolt. Minden dicsőséget magának követelt, ezért a román csapatok nem vettek részt az ostromban. Budapestet 70 000 katona védte, ebből 37 000 magyar és 33 000 német katona. 104 (!!!)   napig védték a fővárost, Hitler többször is visszautasította a Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok kitörési terveit; Budapestet erőddé nyilvánította. A "Konrád" fedőnevű hadműveletek -- összesen három egymás utáni vállalkozás --, amelyek a német-magyar főerőkkel való összeköttetést akarták Budapesttel visszaállítani, kudarcot vallottak. Több részletes leírás fellelhető a Tottenkopf SS hadosztály előretöréséről egészen Mányig, a Bicske-Mány közötti Hegyikastély körüli harcokról, amely kastély pincéjében volt Fritz Darges SS alezredes harcálláspontja (1945. 01); arról, hogy az 5. SS Wiking felderítőosztályát bekerítették az orosz csapatok a Mány és Csabdi közötti erdőben, majd a hadműveleti napló szerint a H. Gaedcke vezér-őrnagy által vezetett 6. német páncéloshadosztály szabadította ki őket; arról, hogy a Mány közeli harcokban részt vett a Norge SS páncélgránátos hadosztály és a Westland páncélgránátos ezred II. zászlóalja is. A hadiemlékek amatőr kutatói szerint Mány és Csabdi között felrobbant és lezuhant egy ismeretlen repülőgép, Nándorban a sertésteleptől 4-500 m-re egy Messerschmitt német vadászgép. A Nándor felé vezető úton egy Rata orosz gép kényszerleszállást hajtott végre, fegyverzeteit meg-semmisítette, illetve Felsőörsnél a Szomori út mellett egy kéttörzsű német gép lezuhanásáról beszélnek a szemtanúk.

A kitörés (1945. 02. 11. -- a Becsület napja) nem véletlenül szerepel a német memoárirodalomban gyakran "második Sztálingrádként". A február 11-én 43 900 főből álló védőseregnek kevesebb, mint 2%-a jutott ki, ezeknek is kevesebb, mint 10%-a volt magyar. Összesen 20 ezren meghaltak, a többiek hadifogságba kerültek (málenkij robot Gulagon). A 96. német gyaloghadosztály vonalán, Szomor--Anyácsapuszta--Mány térségében dokumentáltan 785 fő jutott át.

740 német, 40 magyar, ebből február 12-13-án 27 fő, február 14-én kora hajnalban 650 fő, a további 3 napban 109 fő. Elsőként a filmszínész Szilassy László tartalékos főhadnagy (Szomor) jutott át. A legnagyobb csapatot, úgy 700 katonát Wolff Helmut Feldherrhalle páncélosgránátos hadosztály alezredes vezette.

Vitéz Sz. Kovács Ferenc korábbi kutatása szerint: a 16 éves Kokovay Gyula, a nagyváradi Gábor Áron Tüzérségi Hadapród Iskola egykori növendéke az Egyetemi Rohamzászlóalj katonájaként egy néhány fős csoporttal február 15-én jutott át Mánynál! (Kokovay Gyula bácsi jelenleg Tiszaújvárosban él, a visszaemlékezését legrészletesebben Józsa Béla: Egyetemisták az ostromgyűrűben című könyvében lehet elolvasni.)

A kitörés utolsó perceire így emlékszik vissza Kokovay Gyula: "Már világosodott, amikor öt-hatszáz méter megtétele után puskatűz fogadott bennünket. Viszonozni akartam a tüzet, de a géppisztolyom bedöglött. Mivel nem volt időm megnézni, mi a baja, a hátamra dobtam, és futás közben a rohamkésemet a derékszíj csatja alá dugtam, hogy kéznél legyen. Már az orosz állások előtt jártunk, amikor kézigránátokat dobtak közénk. Egy tojásgránát fejbe talált. Elestem, de észrevettem, hogy a gránát elém esett a hóba, ezért fekve maradtam, amíg felrobbant. A szemem és szám televágta hóval, a sapkám lerepült. Felvettem a sapkám, és futottam a többiek után, akik már elérték az orosz fedezékeket. Előttem nyolc-tíz lépésre, egy fa mögül kilépett egy orosz, és rám fogta a puskáját. Tisztán hallottam, ahogy elkattan, de nem sült el. Erre a feje fölé kapta, hogy leüssön vele, de elkésett. Az ütés előtt teljes erőmből nekirohantam, és a rohamkésemet az oldalába döftem. Összegörnyedve esett oldalra, én pedig utolértem a többieket, akik már átjutottak a fedezéken. (...) Egy töretlen kukoricásban mentünk tovább. Holtfáradtak voltunk, azt hittük, sohasem lesz vége a kukoricásnak. Végül learatott területre értünk, ahol az ott lévő kukoricaszárkúpból ránk kiáltottak: "Halt!" A következő pillanatban három német katona szaladt elénk, rázták a kezünket, veregették a vállunkat, és szinte vittek a közeli lejtő alján lévő falu legszélső házához. Ez a falu Mány volt."

A község 2625 lakosából 186 katonai és 340 civil áldozatról számol be a kitelepített mányiak kiadványa, a Manyer Chronik. A lakosság 1945. március végén, április elején települt vissza Mányra. A visszaérkező családok kénytelenek voltak ólakban, is-tállókban, pincékben lakni ideiglenesen, ugyanis a község 555 lakóházából 510 teljesen lakhatatlanná vált, 10-et lehetett csak kisebb javítások után használni. Az állatállomány is elveszett, míg 1943-44-ben 600 igásló, 2000 szarvasmarha, 6000 sertés, 500 juh, és 29 500 baromfi volt a faluban, addig 1945 tavaszára csupán 18 ló, 17 szarvasmarha és néhány baromfi maradt. Gyász és romok mindenhol...

A határ 30%-a aláaknázott terület volt, 20%-án lőállások, futóárkok (45 km-nyire becsülik), tankcsapdák álltak. Az 1944-ben bevetett területek 60%-a a harcok során tönkrement. Mány határa elaknásítva, pedig a hazatért katonák május 20-ig mintegy 5-6 ezer darabot már felszedtek, de a becslések szerint még ugyanennyit kellett hatástalanítani. Az aknák közvetlen a háború utáni időkben 15 halálos áldozatot követeltek a polgári lakosság köréből. Érdekesség, hogy csak Felsőörsön három vagon rézhüvelyt gyűjtöttek össze, eladták, amiért traktoralkatrészeket, permetezőgépet és rézgálicot vásároltak.

Mányon 9 zsidó család volt, akiket munkaszolgálatra vittek, csak Fleischman Ödön (aki visszakapta földjeit, házát, fűszerkereskedést nyitott, nem beszélt senkinek a múltról, az elveszett családjáról, majd egy napon váratlanul elhagyta Mányt...) és Fuchs György jutott vissza a faluba, ők is azért, mert magyar munkaszolgálatos századba kerültek. A három Feldmár fiú, a Sándor házaspár, Fleischman Dezső és felesége, Miksáné, Ödönné, Sternné, Weinbergerné és Ruttkai Pál meghaltak.

Hamarosan kezdetét vette a helyreállítás.

170 kilőtt páncélost takarítottak el a falu határából. Elkezdték a gyümölcsfák pótlását és a burgonya ültetését. A községben megalakult a rendfenntartó milícia. A földosztás során 3155 kat. hold került kiosztásra az igénylők között. A helyreállítási munkák is folytatódtak, 1945 őszére Felsőörsön már 14 család lakott a helyreállított lakásokban. A községben két szovjet hősi emlékművet állítottak a 50-es években.

1946-ban a szövetkezet tagjai lekvárfőző üzem építésébe kezdtek Felsőörsön, megnyitottak egy homokbányát, cserépkészítő üzemet létesítettek, és elsőként az országban kialakítottak egy gyümölcsaszalót.

1945 márciusában megalakult a Magyar Kommunista Párt mányi szervezete.

1945. május 8-án Fejér Megyében elsőként, de országosan is elsők között megtartották a szövetkezeti alakuló közgyűlést.

1946. április 10-én függesztették ki a kitelepítésre ítéltek listáját az elöljáróság épületére. 72 családot (325 fő) köteleztek Németországba településre. A lista alapjául az szolgált, hogy az 1941-es népszámlálás alkalmával ki vallotta magát német anya-nyelvűnek. A mányi sváb családok többsége útra kelt Heidelberg környékére, helyükbe a Benes-dekrétum értelmében szlovákiai magyar családok kerültek. Több forrás említi, hogy Mányon nem volt Volksbund, a falu nem volt rajta a kitelepítésre ítéltek listáján, de hogy hogyan került oda, azt nem tudni biztosan, a svábok a reformátusokra gyanakodnak. 9 családból összesen 26-an visszaszöktek Mányra, a többi-ek a németországi Leimen és környékén találtak új otthonra.

1946 augusztusában Nagy Ferenc miniszterelnök, a buszbalesetben meghalt mányi Csörgei István titkárának és barátjának sírját látogatta meg, s koszorúzott a mányi temetőben. (A halálesetről többféle történet kering, többen politikai indítékot sejtenek.)

1947-ben Mányon 302 fő szavazott a Magyar Kommunista Pártra (33,5%), 112 fő a Szociáldemokrata Pártra (12,4%) és 235 fő a Kisgazda Pártra (27,4%).

1947 -- a református templom háborúban megsemmisített tornyát újjáépítik. Új utcaneveket kap Mány, ekkor lesz a Bicskei utca Rákóczi út, a "Burgunda" Mátyástelep, az egykori Szent István utca (Mánkár) Szabadság utca, a Kurtasor Petőfi Sándor utca, Hatház utca (mely utal az 1580-81-es adóösszeírásra, amikor is hat ház volt adófizető a faluban) Deák Ferenc utca.

1948 áprilisában 26 felvidéki család települt át (többen jöttek Érsekújvár mellől, Perbete nevű helyről, Felsőszeliből), 1947 elejéig 344 ház épült újjá.

1947-1948 telén megindultak Mányon a Szabadművelődési és Szabad Föld Téli Esték előadásai.

1948 tavaszán a görög szabadságharcosok megsegítésére szerveztek gyűjtést. Az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepsége után, március 27-én a képviselőtestület úgy határozott, hogy a településen építendő artézi kutat Petőfi-kútnak nevezik el.

1949-ben megalakult a Petőfi MGTSZ, ami aztán több összevonás után, előbb Béke (1960), majd Összetartás MGTSZ (1975) néven működött.

1949.március 15. -- megalakult a mányi úttörőcsapat.

1950-ben indul a tanítás az államosított iskolában, 7 osztállyal és 14 pedagógussal.

1954-ben a nándori külterületi iskola jött létre (a felsőörsi ’58-ban), ’55-ben kötelezővé válik Mányon is az orosz nyelv oktatása.

Minden településen, így Mányon is szégyentáblát állítottak fel a tanácsháza előtt, és erre azoknak a nevei kerültek, akik a tervet, illetve a beszolgáltatást nem tudták teljesíteni. Államosítás, ÁVO, majd ÁVH, csengőfrász. Érdekesség az 1956-ban Mányon tanácselnökként működött Frész János visszaemlékezéséből: Szőke György nevű személy Mány községben begyűjtési megbízott volt. Kegyetlen kemény ember volt. Ő aztán tudta hogyan kell a padlásokat lesöpörni, még a párnát is elvitte a beadás fejébe. Tudom róla, hogy Kemény József (bicskei párttitkár) veje, 56-előtt ÁVH-s volt, s ami a legszörnyűbb, egy alkalommal a mányi tóban fürödtünk, amikor is a hóna alatt SS tetoválást fedeztem fel.

1956-ban a forradalom elérte a falut is. Élelmiszer-adományokkal segítette a falu lakossága a Pesten harcolókat. Mányiak vágták el a Budapest­­−Bécs szovjet távbeszélő vezetéket. Október 26-án a községben lévő szovjet hősi emlékművet megrongálták, arról a csillagot és a beépített márványtáblát leverték. Az alábbi személyek fejtettek ki aktív forradalmi tevékenységet: Pártl Antal, a Nemzeti Bizottság elnöke volt, a lakosság által begyűjtött 300 kg baromfit a Budapesti Kilián laktanyába szállította. Pártl Márton, Ánosi Lajos, Pártl József, a Nemzeti Bizottságnak aktív tagjai voltak.

Bernwallner József, Kimmel István, Fuchs János, Gonda Lajos vágta el a szovjet csapatok által használt telefonvezetéket.

Mány községben a nemzetőrség október hó 30-án alakult, amelynek 11 tagja volt.
A véres megtorlás itt sem maradt el. Áldozatok: Bugádi József, segédmunkás; Kóczián József sorkatona, lövegparancsnok; Szabó István segédmunkás.

1956 -- a bicskei Karle János restaurálja a katolikus templom freskóit, a külső vakolás és bádogos munkák is ekkor készülnek el.

1957 februárjában felkérik Kiss Ferencet tanácselnöknek.

1960 -- Államosítják a kisbirtokokat. Sok kuláklistára került parasztembert meghurcolnak. Tervegyeztetések a járási tanáccsal.

1959-62 -- a falu összefogásával épült az Ady Endre Művelődési Ház.

1967 -- 25 fővel megalakul a községi Bélyeggyűjtő Kör.

1968 -- a tsz berkein belül Alsóörsön elkezdte működését a több évig nyereséggel működő műanyagüzem (az alsóörsi üzemben készítettek esővízgyűjtőt, kempingpoharakat, pöttyös fogmosópoharat, kompótos tálakat, antennát, karácsony-fatalpat). A Mányhoz tartozó Nándorpusztán, az itt gyártott tégelyekbe töltötték a vazelint, még Szaud-Arábiába is szállítottak. Később indult a Hypo-kiszerelési munka. Az állam támogatta a gyümölcstelepítést, így a tsz belekezdett, Mány bekerült a tv-híradásokba is ízes gyümölcseivel. A Nagykőrösi Konzervgyár számára vitték a barackot, az asszonyok felezték, tisztították. 146 hektáron 35 220 fát telepítettek. 1964-ben arról szól a híradást, hogy a barackos-telepítés 30%-át tönkretették a mezei pockok.

1971 augusztusában jelent meg a Mányi Napló első száma, amely a Béke MGTSZ időszakos újsága volt. A községben igen népszerű újság negyedévenként jelent meg 600 példányban. Felszereltek hangosbemondókat is, amiben naponta olvasták be a közleményeket. Ebben az évben kezdődött a vízvezetékek lefektetése. (A kutat 1970-ben 281 méterre fúrták, 70 méteren a mészkő-dolomit rétegben találták a kitűnő minőségű vizet, percenkénti 240 literes hozammal. 1973-ban épült fel a víztorony.)

1972-ben a mai Polgármesteri Hivatal helyén csibekeltető üzem létesült (125 ezer naposcsibe, 12 ezer db kacsa, 3,5 ezerdb liba.

A magyar−román válogatott labdarúgó mérkőzésen 40, a magyar−bolgár meccsen 50 tsz-tag vett részt. A tsz busza kirándulásokat tesz Erdélyben, a Felvidéken, a Dunakanyarban, Debrecenben, Sárospatakon, Tihanyban, minden évben Harkányba, a tsz-üdülőbe és színházi előadásokra viszi a kiválasztott tsz-tagokat Pestre. Átadták a két pedagóguslakást.

A Magyarország című hetilap arról írt, hogy próbafúrások 44,6 méteren sávozott vöröses bauxitot mutattak ki Mány keleti részén, igaz, kitermelése nem gazdaságos. Kis mennyiségben mangánércet is találtak.

Tamási Áron művéből Világló éjszaka (Virág és jégvirág) címmel forgatott Zsurzs Éva filmrendező a mányi határban, a Kálvária fenyveserdejénél. /A film szereplői Garas Dezső, Mészáros Ági, Páger Antal, Piros Ildikó, Rajz János, Madaras József. Operatőr: Czabarka György -- kiadta a Televideo 1989. A filmért a rendezőnő és a filmben szereplő Horváth Sándor Nívó-díjat kapott!/

A 70-es években a tsz berkein belül, Alsóörsön diesel adagoló és járművillamossági műhely is működött (irány- és elakadásjelzőket, tranzisztoros gyújtásszabályozót gyártottak). A brigádok nevei: Gagarin, Zalka Máté (gépjavítók), Petőfi (szarvasmarha-tenyésztő), Egyetértés (baromfi), Cserenkov (elektronikai műhely).

1974 -- 100 db 200 négyszögöles parcellát, üdülőtelket hoztak létre a Strázsahegynél.

1977 -- a falu irányítása Bicskére került (1986-ig).

1982-ben a lakosság összefogásával 4 osztályos iskola épült.

1985-ben az eocén programban az örsi hegy alatt húzódó szénmező kitermelése a Mányi lejtősakna kihajtásával megkezdődött. 2000-ben érte el rekordtermelését a bánya, mintegy 694 ezer tonna szénnel. A mélyművelésű bányából 2004. év tavaszáig 9,05 millió tonna szenet termeltek ki. A kihajtott vágatok hossza 50,8 km.

A bánya megépítette a Mányt elkerülő, tehermentesítő utat, illetve gerincvezetéket építettek az elapadt mányi kutak vizeinek pótlására.

1986-ban Mány levált a bicskei járási, pártbizottság irányítása alól (Bicske város lett) és Hammer Mátyás lett a tanácselnök (majd 2002-ig a polgármester).

1988 -- az ötvenes években megrongált, meggyalázott, 1927-ben emelt I. Világháborús emlékmű helyreállításra és kiegészítésre került, a mányiak adományaiból id. Szabó Zoltán kezdeményezésére és kemény kiállása eredményeként. Melocco Miklós szobrászművész készítette az emlékmű csúcsán lévő bronz turulmadarat. Az emlékműre -- Magyarországon, köztéren először -- a II. Világháború mányi hősi halottainak neve is felkerült. 45 nevet kellett a márványtáblába vésni. Az emlékmű melletti négy sztélé márványtáblái a 125 polgári halott nevét örökítik meg, akik a II. Világháborúban vagy annak következtében vesztették életüket.

1989 -- megjelenik ezer példányban Keresztényi Nándor Strázsahegytől a Somlyóig című könyve, a 40 éves Összetartás MGTSZ gondozásában.

A falunak 2100 lakosa van (104 Felsőörsön, 47 Alsóörsön, 19 Nándorpusztán).

1992 -- a Mehlschmidt családnak a kárpótlás során az elveszett szántóterületeinek mintegy 45%-át, összesen 200 hektárt sikerült visszaszerezni, amelyek a Kígyós patak völgyhajlatában fekszenek. Értékük 4513 AK.

1993 szeptemberében megkezdődhetett a tanítás a 11 osztályteremmel és egy tornateremmel bővült új iskolaépületben, amelynek építése a falu kőműves-szakembereinek irányításával és faluszintű összefogással épült. 1996. május 26-án az iskolát Hársfadombi Általános Iskolának nevezték el.

1994 -- Hammer Mátyást újraválasztják polgármesternek (343 szavazat, 43,25%)

A földgáz bevezetése is elindult Mányon, a csatornahálózat kialakítása a 2001. évben kezdődött el. Elindul az utak, járdák betonozása.

1995 -- elkezdték a volt MSZMP-székház átépítését német nemzetiségi házzá, mely a Leimen Ház (Haus Leimen) néven működik azóta is.

1995-ben megalakul a nyugdíjaskör, mely a Nagykarácsony nevet kapta.

1996 -- az első szabadon választott miniszterelnök, Dr. Antall József első magyarországi köztéri szobra került felavatásra. /Antall "lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke" volt./

1998 -- Hammer Mátyás negyedik polgármesteri ciklusát kezdi (364 szavazat 47,51%).

Az agglomeráció határa kitolódik, több család költözik ki Budapestről, a Zsámbéki Főiskola elvégzése után is többen itt telepednek le, új házak épülnek. A háborút követően a rendszerváltásig Mány bicskei befolyás alatt álló balos falu volt, majd a balliberális oldali pártokban való csalódás, s a falu lakosságában bekövetkezett szemléletváltozással, a faluba érkező új lakosokkal, családokkal a polgári oldal szavazói lettek többen. Sokan járnak be Bicskére, Zsámbékra, Budapestre dolgozni. A faluban működő kis boltokat, kistermelőket hátrányosan érinti a Budaörsön nyíló nagy áruházak (Auchan, Cora, Tesco) dömping-áru kínálata. Megjelenik a területen (2003) a Talentis, az első közép-kelet-európai Szílicium-völgy, egy regionális tudáspark terveivel, 5000 hektár területen, de a várt fejlesztések elmaradtak.

 

2002 -- Szabó Zoltán lesz Mány polgármestere (491 szavazat 56,37%), akinek gondozásában megjelenik a Mányi Hírmondó első száma, 800 példányban ingyenesen kerül a lakossághoz. Benne 2003-ban Nemeskürty István, 2005-ben Dr. Szűrös Mátyás köszönti a mányiakat.

2003 -- a helyi református templomban kezdődött az Önkormányzat és a Mányi Polgári Kör szervezte Antall-megemlékezés. Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után, az Antall-szobornál Orbán Viktor idézte fel az államférfit, aki "nehéz időkben vállalta a kormányzás felelősségét, az erkölcs mércéjével mérte tetteit, és tudta, hogy nem az ő személye, hanem az ügy a fontos". Beszédet mondott Melocco Miklós szobrászművész, Szűcs Ervin, a Piarista Diákszövetség elnöke, Szabó Zoltán polgármester. Koszorút helyezett el többek között Antall Józsefné és a család tagjai, Mádl Ferencné, Dalma asszony, a köztársasági elnök felesége, a helyi intézmények, civil szervezetek és a meghívott vendégek küldöttségei.

2003. május 3. Megrendezik az I. Mányi Lovasnapokat, helyszín a sportpálya. Program: kettes fogathajtó verseny és főzőverseny.

2003. november 27. -- Nemzeti Szalon a Mányi Polgári Kör szervezésében, a zsámbéki Kalmár Pál festő- és üvegművész, politikus kezdeményezésére.  Meghívott vendégek: Bencsik András, Beregszászi Olga, Jankovics Marcell, Kalmár Pál, Selmeczi Gabriella, Siklósi Beatrix és Szijjártó Péter.

2003. december Falukarácsonyon közösen ünnepel a katolikus és a református egyházközség, helyszín polgármesteri hivatal épülete.

2004. június 13. -- EP-i választás Mányon (Választásra jogosultak: 1713 Szavazók: 565 ebből Fidesz 344, MSZP 127, MDF 34, SZDSZ 31, MIÉP 14, Munkáspárt 8).

2005 -- a falu internetes megjelenése, a many.hu elindul. A falu internetellátottsága dinamikusan nő.

2006. április 2 -- Szabó Zoltán polgármester meghívására Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője beszédet mondott Mányon Antall József első köztéri szobra felállításának tizedik évfordulóján. Az ünnepségen Ferenczi Csongor felejthetetlen előadásában Márai Sándor Mennyből az angyal című verse is elhangzott!

Nemzeti Szalon Mányon II. a Leimen Házban. Vendégek: Beregszászi Olga, Ferenczi Csongor, Payer András, Kalmár Pál, Melocco Miklós, Sinkovics Ferenc, Csenger Zalán Zsolt, Gulyás Dénes, Kalmár Pál.

2006. április 23. -- Dr. Kelemen András lesz a térség országgyűlési képviselője (Mányon Dr. Kelemen András Fidesz-KDNP 192, Szántó János MSZP 79, Dr. Berecz Botond MDF 7).

2006. április 12-én az Önkormányzat kezdeményezésére megemlékezést tartottak a mányi német nemzetiségű honfitársaink kitelepítésének 60. évfordulójáról. Az egykor kitelepítettek közül 50 fő érkezett. Emlékbeszédet tartott Szabó Zoltán polgármester, Fuchs Ferenc, az 1946-ban kitelepített mányi küldöttség vezetője, egykori mányi lakos, Payer János kitelepített, egykori mányi lakos.

1946-2006. -- A mányi sváb lakosok kitelepítésének 60. évfordulóján a katolikus temetőben felszentelésre kerül a Kitelepítettek Emlékköve.

2006. október 1. -- Dr. Vadas Imre körzeti orvos lesz a polgármester (46,78%).

2007. december 15-én Mány Kodály Zoltán zeneszerző születésének 125. évfordulójára és az 1922-es mányi népdalgyűjtő útjának emlékére emléktáblát avatott a Művelődési Ház előcsarnokában.

2008. március 9. -- Ugron Zoltán nyer (470 szavazattal -- 49,79%) az időközi polgármester-választáson megelőzve Geiszler Csabát (240) és Dr. Erdei Jánost (234).

2009. augusztus -- Mányi TK−Felcsút SE 3-3, az eseményen részt vett dr. Orbán Viktor volt és leendő miniszterelnök, a Felcsút elnöke és játékosa.

2009. október 4. -- az 1848-49-es szabadságharcban részt vett mányi nemzetőrök és honvédek emlékére emlékmű állítását tervezik. Ugron Zoltán polgármester dr. Bodó Márton történészt kérte fel az ünnepi beszéd elmondására.

Európai uniós pályázati pénzből elkészült a faluközpont díszburkolata, új járda épült, a buszmegállókat felújították, újraaszfaltozták a központtól Bicske felé menő fő utat, a Rákóczi utcát.

2010 --  A folyamatos kormányzati elvonások miatt, az ország többi településéhez hasonlóan Mány is nehéz anyagi helyzetbe kerül, lényegében a túlélésre játszik.

Mány országgyűlési képviselője Tessely Zoltán lesz (győzött az első fordulóban 62,65%-kal, Fidesz-KDNP színekben indult).

Film készült az alsóörsi Mehlschmidt-kastélyról, amelyben Dékány Csaba ad riportot és mesél a régmúltról.

2010. augusztus 20. -- az államalapítás évfordulóján az erdélyi Mezőbánd és Mány együtt ünnepli testvérkapcsolatuk 20. évfordulóját. Az 50 fős mezőségi küldöttség ajándékát, a székelykaput, a református templom melletti téren avatták fel.

2010. szeptember -- Bokodi Sándor mányi gazda, kezében egy kosár sárgarépával a szeptember havi Szabad Föld címlapján. A mányi általános iskolában tartott sajtótájékoztatón jelentette be a kormány a helyi termelők közétkeztetésben való részvételének lehetőségét.

2010. október 3. -- Ugron Zoltán polgármester lesz /608 szavazat -- 88%; Kackstädter József független jelölt 11,37 %/ az önkormányzati választáson.

2011. február 13. -- a Becsület napja, megemlékezés a Kitörési emlékműnél. Vitéz Lányi Zsolt az Egyetemi Rohamzászlóalj katonája és vitéz Mordényi Endre nyugállományú százados mondott beszédet.

2012 januárjától az átalakított és felújított orvosi rendelőben fogorvos kezdi meg a lakosok helyben történő szakorvosi ellátását.

2012. december -- elindul a Mányi Adventi Vásár civil és református egyházközségi kezdeményezésre.

2013. május -- Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter átadja az első Bokodi Sándor-díjat ifj. Bokodi Sándornak. Ez a díj minden évben -- halálának évfordulóján -- kerül átadásra egy idős és egy fiatal gazdának.

2013 szeptemberében a helyi civil szervezetek összefogásával tartják az első Kútvölgy Fesztivált, amelyről a Magyar Televízió helikopteres tudósítói élőben jelentkeztek. Későbbiekben fellépet itt Zoltán Erika, a Balkan Fanatik, Janicsák Veca, Szulák Andrea, a Groovehouse, a Kozmix, számos ismert és kevésbé is-mert együttes.

2014 nyarán elindul a Mán’art művészeti gyermektábor Benedek Elemér és Véssey Vera szervezésében. 2017-re már öt művészeti ág műhelyében alkothatnak a gyermekek (képzőművészet, dráma, fotó/videó, tánc, zene). A tábor minden évben bemutatóval és kiállítással zárul, amely egész évben megtekinthető a faluban.

2014. március 15. Elkészül az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére állított emlékmű, vitéz Csák Attila szobrászművész alkotása.

2014. október 12. -- Ismét Szabó Zoltán Mány polgármestere (439 szavazattal, 50,34 %).

2015. augusztus 14. -- A mányi református templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban.

2016 -- "Az én falum Mány" - fotópályázat első kiállítása és díjazása a március 15-i ünnepségen.

2016. április -- A mányi svábok kitelepítésének 70. évfordulója. A megemlékezés-sorozatra jelent meg Tolnainé Szabó Eta A történelem írta... című könyve, Mány hiteles történeti dokumentációival, kitelepített mányi sváb családok családi dokumentációinak, adatainak, fotóinak alapulvételével.

2016-2017 -- A katolikus templom felújítása és a környező tér rendbetétele (pályázat és adományok).

2016. október 23. -- Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára megvalósul az 56-os emlékmű felújítása és a tér megvilágítása, parkosítása.

2016. november 20. -- A mányi református gyülekezet 360. és a jelenleg álló templom 200. évfordulójának ünnepe.

2017. február 18. -- Szabó Zoltán polgármester meghívására Mányon járt a Magyar Szent Korona hivatalos másolata a Magyar Királyi Koronaőrséggel a Történelmi Vitézi Rend központi Kitörés-megemlékezésén a református templomban.

2017. május 22. -- A Dankó Rádió egymás után két nyilvános felvételt készít a művelődési házban.

2017. május 28. -- Fejér megyei Német nemzetiségi nap Mányon közel nyolcszáz fellépővel.

2017. június 5. -- Pünkösdhétfőn a mányi református templomból közvetíti az ünnepi istentiszteletet a Kossuth Rádió.

2017. augusztus 26-27. -- Országos Landesrat Ifjúsági Találkozó Mányon a Leimen ház udvarán felállított rendezvénysátorban.

 

Mány nevezetességei

Római katolikus templom -- Batthyány Fülöp építtette fel copf stílusban. 1787-ben szentelték fel. 1793-tól helyben lakó káplánnal. 1824-től lelkészség, 1841-től plébánia. Anyakönyvek 1793-tól.

Református templom -- 1816-ban, klasszicizáló késő barokk stílusban épült.

I. és II. világháborús Turul emlékmű -- Melocco Miklós szobrászművész alkotta újjá a kommunista időkben ledöntött emlékmű csúcsán lévő bronz turul-madarat. Az emlékmű helyreállítását id. Szabó Zoltán kezdeményezte; kibővítve a Hősi emlékművet a harcokban hői halált halt, nemzeti hovatartozástól független katonák emléktábláival, sztéléivel. Ezeken az itt harcoló és elesett magyar, német és orosz katonáknak állítottak emléket.

Magyarországon köztéren először Mányon emeltek emléket a II. világháború valamennyi katonájának!!

Nyugat-Németország nagykövetsége, majd Németország nagykövetsége minden évben megkoszorúzta ezt az emléktáblát (a német hősök napján, november utolsó vasárnapján), azért, mert ez volt Európa keleti felén az egyetlen hely, ahol megemlékeztek az elesett német katonákról.

A II. világháború 45 mányi hős katona-halottjának neve is felkerült az emléktáblákra. Az emlékmű melletti márványtáblák a 125 polgári halott nevét örökítik meg.

Leimen Ház -- A német kisebbség működteti a közösségi Leimen Házat. Mai formáját 1998-ban kapta a bajor stílusú szálláshely, amely kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas. Az épület a háború előtt üzlet volt, az ötvenes években Pártház. /http://hausleimen.uw.hu. E-mail: hausleimen@manynet.hu

Antall József-szobor -- Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnökét, Dr. Antall Józsefet ábrázoló szobrot -- Domonkos Béla szobrászművész alkotását -- 1996-ban avatták fel, elsőként az országban id. Szabó Zoltán kezdeményezésére, aki országos gyűjtést szervezett a szobor létrehozatalára. Dr. Antall József iránt megmutatkozó szeretetet, tiszteletet tükrözi, hogy a kis adományokból rövid idő alatt gyűlt össze a szoborhoz szükséges összeg, s némi kiegészítéssel emlékpark jöhetett létre a faluközpontban.

1956-os emlékkő -- A református templom mellett kialakított kis tér központi emlékműve, Csák Attila alkotása, melyen egy átlőtt madár-szárny jelképezi a szárnyaló szabadságot és annak véres bukását.

1848-as emlékmű -- Az 2014-ben felállított emlékmű Csák Attila szobrászművész alkotása, a Honvédelmi minisztérium támogatásával készült. 214 mányi nemzetőrnek állít emléket. Sárközi Benő 48-as mányi honvéd sírja a református temetőben található.

Székelykapu -- Az erdélyi testvértelepülés, Mezőbánd ajándéka, melyet a kapcsolat 20. évfordulójára hoztak a falunak a mezőbándiak, s a református templom melletti tér elején kapott díszhelyet.

Kulák kopjafák -- A település önkormányzata és Bokodi Sándor állíttatta 2012-ben. Az emlékmű a kommunista diktatúra által meghurcolt gazdáknak állít emléket.

Cigányzenészek emlékoszlopa -- Mányon korábban sok cigány család élt zenélésből, főleg a környéken, illetve budapesti vendéglők zenekaraiban szolgálva. Nekik állítottak emléket az utódok 2012-ben a Mátyástelep egyik terén.

Trianon emléktábla -- Fekete gránitlapra vésett térkép, mellette kettős kereszt. A katolikus templom előtti falra szerelve, előtte az országzászló.

Kitelepítési emlékkő -- Az 1946-ban kitelepített 58 család, 353 honfitárs emlékére a katolikus temetőben 2006-ban a puha mészkőből készült sérült emlékkövet, Zarándok János felajánlására, az önkormányzat támogatásával egy, a réginél sok-kal nagyobb és szebb, időjárásálló követ (siklósi kemény mészkőtömböt) helyeztek. Felszentelve a kitelepítés 60. évfordulóján, jelen volt a kitelepített mányiak delegációja is!

Kálváriadomb -- Egyedi tájértéknek számít a felhagyott kőbánya, amely geológiai bemutatóhelynek is alkalmas. A kommunista időkben felrobbantott feszületeket katolikus és református helyi lakosok összefogásával helyreállították. Szép kilátás nyílik a mányi határra; lovas, kerékpáros és gyalogos túra pihenőhelyének ajánlott. A Kálváriadombon tártak fel egy kelta eraviszkusz temetőt.

Nepomuki Szent János-szobor -- 1860-as évek elején készített szobor a Szent István utca elején.

"Kitörés emlékmű" -- Mány-Zsámbék közötti útszakaszon található, a Dékány család 2000. évi kezdeményezésére Mány polgárai és a Történelmi Vitézi Rend állította, és avatta fel 2005. február 12-én. A kő azt a helyet jelöli, ahol a kitörők közül néhány magyar átjutott élve a fronton 1945. február 15-én. Azóta emléktúrák színhelye. (Az emlékmű felirata: "A megszálló Vörös Hadsereg csapatai 1944. XII. 26-án megkezdték Budapest ostromát. A magyar-német védősereg 1945. 02. 11-én megkísérelte a kitörést az ostromgyűrűből. A kitörésben 14 000 német katona, 4500 magyar katona és civil vett részt. Ebből mindössze 785 fő jutott át a szovjet vonalakon, köztük 11 magyar katona, 1 csendőr és 44 polgári személy. A kitörők közül 1945. II. 14-én érte el Mány határában húzódó német arcvonalat Kokovay Gyula tüzér hadapród a Magyar Királyi Honvéd Egyetemi Rohamzászlóaljból.")

Mauzóleum és Csillagvizsgáló -- Galagonyás-hegyen, Bicske és Mány között található. 1847-ben építették a kápolnát, Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban, és Nagy Károly csillagász kérésére a Csillagvizsgálót is. A csillag-vizsgáló műszerei később a pesti egyetemre kerültek, majd a TIT Uránia Csillag-vizsgálójába. Jelenleg a Műszaki Múzeum őrzi. Mára az épületekből csak romos fa-lak állnak.

Nándorpusztai Fuchs kúria -- A terület a XX. század elején a Bolgár Követség tulajdona, valószínűleg ők emelték birtokigazgatási központ céljából, a gazdatiszt szálláshelyének. (A Nándor régi magyar személynév, a nándor népnévből származik, a jelentése dunai bolgár -- de lehetséges, hogy ez csak véletlen). 1920-as években Sasanoff Eduárd bolgár nagykövetet említik a 943 katasztrális holdas birtok tulajdonosaként /1924 -- Sassnovként említve a katolikus templom harangadományozóinak sorában/. A 30-as és a 40-es években két család tulajdonlásáról tudni. Az egyik a Fuchs család, ide köthető a kastélyépület előtti díszpark kialakítása, a másik a Ziegler család (Ziegler postafőtiszt volt, úgy 15 bérházuk volt a fő-városban, Nándor a pihenésüket szolgálta). 1945 után a Nándorpusztai Állami Állat-tenyésztési Kísérleti Gazdaság kapta meg. 47-ben itt gyűjtötték össze a háborús lovakat, itt válogatták össze a később nemzeti kinccsé nyilvánított lipicai törzsállományt, amit tenyésztésre vittek tovább Szilvásváradra.

A 60-as, 70-es években a nándorpusztai területen a mányi kőporból VIM súrolószert gyártottak, volt itt varroda (a Május 1. ruhagyárnak végeztek bérmunkát), nyomda, 4 osztályos iskola, könyvtár, napi háromszor buszjárat. Az épület jelenleg üresen áll, leromlott állapotban, benőtte a növényzet, denevérek tanyáznak benne, magántulajdonban van. Az egykori kastély bejáratánál volt amfora ma a cukrászdával szembeni Béke téren látható.

Hilbert-Mechlshmidt kastély -- A XVIII. században épült vadászkastély a Mányhoz tartozó Alsóörsön. Végső formájában neobarokk vonalazású homlokzatokat kapott. A Magyar Kastélylexikon Fejér megye kastélyai és kúriái kötetében (2002.) Virág Zsolt kastélykutató ír róla.

Magánterületen van és az enyészeté, az egykori emeletes kastély alsó része, a tsz idejében darálóhelyiségnek használt épületrész látható csak (2010), illetve nyomokban a kastélykert egy-egy építménye (medence, a bejárati rész kiskapujának pillérei). Az Örsi gazdaság a két világháború között virágzó, gazdag uradalom volt, a birtok területe több mint 1000 katasztrális holdat tett ki. Napi 2200 liter tejet, kannás tejet, pasztőrözött tejet, joghurtot, kakaót, tejszínt egy Opel és egy Ford teherautó vitt a városba. Személyes használatra kezdetben egy Giselle Frères szolgált, a következő egy Mercedes, később egy Buick volt. Ezt követte egy Laurin-Klement, végül az 1940-es évek elején a Mercedes, amit aztán az oroszok raboltak el 1945-ben. Jelen-tős társasági élet alakult ki, a magyar társalgást gyakran német és francia szavak színesítették, vadászatok voltak (főleg rókára, apróvadra), és persze a kastély park felőli oldalán lévő verandán vacsorák. (Vendég volt itt Almássy Pál, gr. Pálffy-Daun József, Borsányi Julián, vitéz Kárpáthy Tibor tábornok, Kanotay Mihály tábornok, Konkoly-Thege Sándor földművelésügyi államtitkár és Tarnói Sándor ny. repülő-tábornok, aki kis Storch gépével a kastély mellett szállt le. Batthyány Gyula fia, Balázs sűrűn látogatta Alsóörspusztát. Lonkai Zsigmond mátyásdombi földbirtokos is állandó vadásztársnak számított.) A parkban ovális fürdőmedence (basen) volt (jelenleg is látható -- 2010), végében teniszpálya. A háború után Hermann Lipót Alsóörsön vendégeskedve rajzon és olajfestményen is megörökítette a környéket. A kastélyt 1951-ben vették el, ezután a Petőfi Termelőszövetkezet kezelésébe került az épület, majd az Összetartás Termelőszövetkezeté lett a kastély, mely darálót üzemeltetett falai között. A családi kriptában -- az alsóörsi kastélypark déli oldalán -- Mehl-schmidt József és Hilbert Terézia koporsója feküdt. A kripta 1927-ben létesült, és felette egytornyú kápolna állt (1866-ban már állt a kápolna), amit 1944-ben teljesen felújított Ferenc és az a háborút némi sérülésekkel átvészelte. A háború alatt és a termelőszövetkezeti korban többször földúlták, majd lerombolták. A csontmaradványok a tahitótfalusi sírdombba lettek elhelyezve az 1970-es évek végén.

Ruttkai-féle kert és a Felsőörsi kastély -- 450 kat. hold Ruttkai Pál zsidó származású birtokos tulajdona, akit a németek elvittek. Az államosítás során a Mányi (Felsőörspusztai) Gyümölcstermelő és Értékesítő Szövetkezet kezelésbe került. Jelenleg a kúria magánkezelésben van, 2003-ban a kastélyépület felújításra került.

Mányi Aknaüzem -- a bánya Fejér és Pest megye találkozásánál, Mány és Zsámbék községek térségében helyezkedik el. 1985. november 4-én kezdték meg a szén-termelést, amely elsősorban a Bánhidai Erőmű ellátását biztosította, kisebb részét a Tatabányai Fűtőerőmű hasznosította. A jobb minőségű termékből a Tataszén Kft. állított elő tüzelőanyagot lakossági felhasználásra. A bányaüzem életében jelentős évszám a 2000. év. Ekkor érte el rekordtermelését a bánya, mintegy 694 ezer tonna szénnel. Az üzem működése során összesen 51 km vágatot hajtottak ki. A gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon 2004-re elfogyott így az év április 9-én befejeződött a termelés a bányaüzemben. A bányának ma is két fontos dolgot köszönhetnek a helyiek: a települést elkerülő utat (a "kis m-nullás"), így nincs átmenő forgalom, és a jó minőségű karsztvizet, (eléri az évi 300-400 ezer köbmétert).

*

Mányi Lovasnapok -- 2003-tól minden évben megrendezésre kerül a Mányi Baráti Lovastalálkozó, amely évről évre egyre több érdeklődőt vonz.

Mányi Mazsorett -- A mazsorett csoport 2004-ben alakult hat korosztályban. Nagy sikereket a senior Vadvirág, a junior Tűzmadár és gyermek Napsugár csoport ért el. A Magyar Látványtánc és Sportszövetség versenysorozatán első helyezettként 3 koreográfiával kvalifikálták magukat az Európa-bajnokságra, ahol ezüstérmet szereztek. Minden évben országos seregszemlét, mazsorett-fesztivált szerveznek Mányon, ahol mintegy 400 lány (mazsorett-csoportok) mutatják meg tudásukat. Külföldi meghívásoknak is eleget tettek, voltak Toszkánában, Sartin, Thessalonikiben, Isztambulban, Prágában és Korfun. Az MLSZ meghívására a magyar olimpiai válogatott selejtező mérkőzésein szerepeltek. 2017-ben Európa-bajnoki aranyérmet szereztek! Alapító, művészeti vezető: Szarka-Bankó Renáta, a Hársfadombi Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola tanára.

Mányi Sramli zenekar (Die Eber Kapelle) -- 1996-ban alakult sváb népzenét játszó zenekar. Nevük már országhatáron túl is ismert és elismert, nagy népszerűségnek örvendő zenekar! Zenekarvezető: Pintér Róbert.

Mányi Hagyományőrző Fúvószenekar -- Tíz éve alakult 12 fő mányi zenész közreműködésével. Vezetőjük Schütt István. Hagyományos sváb zenét játszanak.

Mányi Német Hagyományőrző Tánccsoport (Maaner Eulen) -- 2002-ben újraélesztett tánccsoport, nemzetközi fellépésekkel (szerepeltek az Europeade fesztiválon Litvániában), utánpótlás-neveléssel. Korábbi vezetők: Fuchs Orsolya és Molnár Péter; jelenleg pedig Mihályi György.

Web: http://maanereulen.uw.hu/

Mányi Polgárőrség -- 1999-ben kezdte meg működését, önkormányzati támogatással, azóta a vagyon elleni bűncselekmények látványosan visszaszorultak.

Mányi borászat -- hivatalosan az Etyek-budai borvidékhez tartozik. Itt meszes, agyagbemosódásos barna erdőtalaj található, helyenként köves területekkel. Főleg fehér borokat készítenek, korábban a vörös dinka, az otelló, a sárfehér, a noha és a kadarka, mára már az olaszrizling és a rizlingszilváni a jellemző. Minőségileg az, etyeki borokkal vetekszik. Jelentősebb mányi termelők: Balogh, Csizmadia, Csörgei, Gáspár, Sátori,  Sárközi, Juhász, Komon,  Südi, Németh, Szabó családok. Sajnos, 15-20 éve új ültetvényeket nem telepítenek, a szabályozás a kis területen gazdálkodóknak nem kedvez, a jövedelmező szőlőtermelés mára hobbyvá, kedvtelésből végzett szőlőtermesztéssé vált.  Mányon 1986-tól amatőr borversenyeket rendeznek, Komon Benő szervezésében.

A borászathoz kapcsolódó boltíves pince építés szép emlékeit találjuk Köves-hegyen és az alsóörsi területeken is. A földfalba vágott Ereszkedői pincesor felújításra vár, építészetileg védendő érték. A hagyományos pinceépítés kőművesmesterei ma is megtalálhatók Mányon.  

A háború előtt és napjainkban is  híresen jó a mányi pálinka. A községben állami pálinkafőző működik 1947-től a mai helyén.  A hagyományos kisüsti (két lépcsős) technológiával működő fatüzelésű 400 l-es főzőüst és 150 l-es tisztázóüst rézből készült. Főzőmester Majoros Balázs.

1869-es leirat szerint 553 holdon (1 hold 4300 m²) 6500 akó bor készült (1 akó 55-58 liter). 1880-ban a mányi szőlők kipusztultak, az akkori peronoszpóra-betegség miatt.

Mányi vadászat -- 3 ezer hektáros területen működik a 20 fős Sajgóvölgye Vadásztársaság. Szarvas-, őz-, vaddisznó-, fácán-, nyúl-bérvadászat lehetséges. Elnök: Dr. Székely István; Vadászmester: Pártl Tamás.

Mányi horgászat -- 1971-ben alakult az üzemi horgászegyesület, tagjai a Sajgó felduzzasztott vizéből kialakított mányi halastóban horgásztak. Ma a tó magánkezelésű horgásztó.

Galambászat -- Mányon többen foglalkoznak galambtenyésztéssel. A galambász egyesület vezetője: Pfendert Antal. A Mányi Postagalamb Egyesület 1975-ben alakult, az elnök a legeredményesebb tenyésztő, a tatabányai kerület listáján négyszer is győzött. Legsikeresebb galambászok: Csizmadia Tibor, Gál István, Lengyel László, Schütt Mihály.

Mányi oktatás -- a mányi Hársfadombi Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola 13 osztálytermes modern iskola, saját főzőkonyhával. A tanulólétszám 150-215 fő, pedagóguslétszám 23 fő. 2002-ben bővített, felújított négycsoportos óvoda működik, Mesevár elnevezéssel, a gyermeklétszám 80-100 fő. Az óvodát 2017-ben bővítik egy csoportszobával.

Iskolaigazgató: Szabó Julianna, óvodavezető: Gagyiné Páldi Hajnalka.

Mányi Könyvtár -- A 60-as években alapított, a Művelődési Házban működő, jelenleg 8 ezer kötettel bíró könyvtárat Véssey Vera vezeti.

E-mail: konyvtar@manynet.hu

Pro Vobis Műhely -- Az egyik korábbi katolikus iskola épületében alakították ki ezt a szociális foglalkoztató intézményt, amely 2002 áprilisában kezdte meg működését. A létesítményben asztalos-, cserepes- és szitanyomó műhely üzemel, amelyben megváltozott munkaképességűek dolgoznak. Termékeikre igen nagy a kereslet, egyéni és intézményi megrendeléseket is fogadnak.

Elérhetőségeik: 2065 Mány, Szent István u. 4. Telefon: +36-20-519-8688

E-mail: pro.vobis03@gmail.com.

Ady Endre Művelődési Ház -- 1959-62 között, falu-összefogással, tsz-támogatással épült. A falu korábbi Színjátszókörének előadásai, iskolai rendezvények, bálok helyszíne. Jeles művészek is felléptek itt: Zsoldos Imre világhírű trombitaművész, még Hoffman Géza néven Hofi Géza, aki Hacki Tamás fütty-művésszel együtt jött Mányra. Eljött a kis Kabos, Kabos László, Felföldi Anikó és Körmendi Vilmos. A Művelődési Házban szavalt Kovács István, a Vígszín-ház művésze, fellépett a Kossuth-díjas Bangó Margit, Antal Imre televíziós személyiség, színész, humorista, Kovács Apollónia népdalénekesnő. Többször fel-lépett az Állami Déryné Színház, más néven Állami Faluszínház is. Az Ady Endre Művelődési Ház első igazgatója Molnár Zsigmond tanár úr volt. A Művelődési Házban 4 ezer kötetes könyvtár létesült (jelenleg 8000 kötetes!). A színházi nagy-terem 300 fő befogadására alkalmas. Nagy sikerrel működő mozi, s a bejárattól balra pedig egy jól menő presszó üzemelt. 2017-től külön intézményként működik, igazgatója és művelődésszervezője Véssey Vera.

Mányi földrajz -- Mány központja a 191 méteres tengerszint feletti magasságon található. A falu területe 4477 ha (egy hektár egy 100×100 méteres területnek felel meg). A Sajgó patak forráscsoportja található Mány közelében. A Sajgó egyik ága a falu központját átszeli (a Művelődési Ház mellett), a másik a Kismányi dűlőn, majd a Kálvária domb alatt folyva éri el a tavat.  A Mányi halastó ennek a két ágnak a duzzasztásából jött létre, s megy tovább Etyek felé, Szili patak néven a Háromrózsa majortól közös mederben folyik, majd Bia alatt Kígyós patak néven egyesül a Bentával. Mánynak kitűnő minőségű ivóvize van a mányi bánya mélyfúrású kútjából. A Fejérvíz Zrt. a falu vízellátásának jelentős részét ebből a kútból biztosítja. A kút vize ásványvíz minőségű palackozásra alkalmas -- Pannon cseppje néven bejegyzett márka-név. A vízlelőhely a budai karsztrendszer édesvízkészletének (fürdővízkészletének) része.

Az 1860-as irat szerint a mányi erdők jellegzetes fái: tölgy, cser, kőris, szil, nyár, akác és a fűz. Akkor 10 ezerre becsülték a gyümölcsfák számát.

Mány névváltozásai: Szentjános-mánya, Mányszentmiklós (1082), Szentmiklós (1321) Szentmártommány (1339, 1389), Szent Márton (1476), Logodmány, Eörs Mány (1662).

Mány közigazgatási egység alá tartozó (beszédes) nevek: Alsóörs, Felsőörs, Nándorpuszta, Kis Eszter, Nagy Eszter (Eszter major). Strázsa-hegy (valószínűleg a kitűnő őrhelyről kapta nevét, 266 méter), Jézus hegy (ezen a helyen katonatemető volt, az útmenti kereszt ma is áll -- Rákóczi u. vége), János hegy (Szent János szőlőhegy), Jató-dűlő (Mány és Alsóörs közötti terület), Fixi dűlő (Fixi Pistáról kapta nevét, akit szülei halála után megöltek), Zsidó halála (egy zsidó utazó kereskedő halt meg itt), Cseresznyésberek, Ereszkedő, Kopolya vagy Csusza kopolya (a szó jelentése: vízszerzés céljából ásott határbeli gödör), Etyeki dűlő, Pallag, Körtvélyes major, Kismány (kender-, majd káposztaföldek voltak itt), Vén hegy, Köves hegy, Örsiberek, Fűzvölgy, Juhállás, Száraz völgy, Szénégető, Rókás, Ördögösvény (a néphit szerint ez az erdő a boszorkányok tanyája), Magyalos oldal, Katlan völgy, Gilgó, József hegy, Méhes, Szugla (kaszálót jelenthetett), Törökfürdő, Döbön kút, Kakukk hegy, Kőhányás, Anglia (Brachfeld Arnold birtoka 1879 -- zsidó lókereskedő család volt, Eötvös Károly anekdotaként meséli, hogy 1848-ban Brachfeld Arnold lókupec egy nap alatt, hogyan vitt 900 lovat a Károly kaszárnya udvarába Mészáros hadügyminiszternek, a Kossuth huszároknak), Sajgó major (1903), Barát dűlő, Háromrózsa, Szil völgy, Vadalmás völgy, Gutt-kő, Gyula rét (a kutatások szerint itt a középkori Gyula falu állhatott, feltehetően a Bécs sikertelen ostromáról visszaáramló szultáni hadak számolták fel.), Paprét, Pap lapos, Pántlikás, Szarka völgy, Szurok dűlő, Keserű kúti dűlő.

Sport, Mányi TK (a: 1930) -- jelenleg csak a labdarúgó-szakosztály működik. Elnök: Varga Mihály. Huszonöt év után a klub legjobb szereplése: 2012-ben feljutott a megyei bajnokságba, 2015-ben bronzérmes lett. Jelenleg öt volt NB1-es játékos tartozik a Mányi TK kötelékeibe.  2016-ban, harminc év után, bővítésre és felújításra került a sportöltöző, 2018-ban pedig a sportpálya és közvetlen környezete is megújul.

A múlt: a mányi csapat az 1944-es hadibajnokságban még piros-fekete színben, Nándorpuszta néven az NB III-as bajnokságnak megfelelő pestvidéki bajnokságban szerepelt (nem Buda-vidéki). Az 1947-es aranycsapat legnagyobb alakja volt Ács György, de kiemelkedő Venczel József és a kapus Pötröcz Zsigmond is. A mányi csapat kék-fehérre vált (kis MTK). 1968-ban a csak mányi fiatalokból álló(!) ifi csapat megnyerte a korosztályos járási bajnokságot. Egy évtizednyi közepes eredmény után a felnőtt csapat létszámhiány miatt két évig nem tudott elindulni a bajnokságban, majd 1975-ben az Összetartás MGTSZ, mint a helyi sport legfőbb patrónusa, a járási bajnokságra Csabdival közös csapatot szervezett. Edzőjének az olimpiai bajnok, korábbi tatabányai játékost, Szepesi Gusztávot kérték fel, igaz, ez az együttműködés nem tartott sokáig. A Mányi TK labdarúgócsapatának második aranykora 1979--1987 közé tehető. Kiss Ferenc tsz-elnök, barátját, Végh Antal írót kérte fel edzőnek (1979), mellette a Győri Rába ETO klasszis balszélsője, Povázsai László dolgozott. Nagy volt az érdeklődés, még az edzésekre is négy-öt újságíró látogatott ki. Mány neve gyakran forgott labdarúgóberkekben. Végh Antal szerint ekkor játszott Mányon minden idők legjobb futballistája, Varga József /Doca/. Közben 1979-ben elindult a csapat újságja, az MTK Híradó is. 1980-ban a Mányi TK 24 mérkőzéséből 23-at megnyert 120:14 gólaránnyal, és megnyerte a járási bajnokságot.
A nagy rivális Etyek elleni rangadón 1500 ember volt kinn. A csapatban szerepeltek: Seres, Fuchs T., Hornok, Baráti, Papp, Kemenczei, Borhi, Vidáts, Varga J., Lakinger, Parásó, Schütt B., Schütt M., Nitti Gy., Gecsei, Venczel, Magyari, Hammer M., Kovács, Csernyik, Püspöki, Kurunczi, Horváth J., Pálfi, Korcsog, Farkas P., Rasch, Horváth Gy., Glózik, Mohl, Albrecht, Babai, Izsó, Koródi, Sabján.

A csapat a következő idényben a területi bajnokságból kiesett, majd a Tatabánya 200 NB1-es mérkőzést megjárt játékosával, Arany Mihállyal erősödött. Az 1983--84-ben a megyei bajnokság I. osztályában, Lahos László vezette mányi focicsapat -- története során először -- bajnokságot nyert (82:30 gólaránnyal, Farkas Péter 31 góllal a mezőny legjobbja lett) és feljutott az NB III-ba, melynek küzdelmeit anyagi okokból nem tudták vállalni. A bajnokcsapat tagjai: Kovács-Bánhegyi, Vénosz, Horváth Gy., Varga J., Lahos, Monoki, Albrecht, Farkas, Izsó, Glózik, Horváth J., Fenyvesi, Müller, Koródi, Hernádi, Vízkeleti, Nitti T.

Az ezt követő években még jól ment a mányi csapatnak, szereztek ezüst- (85/86), és bronzérmet (84/85 és 86/87) is a megyei bajnokságban. A tradicionálisan fociszerető családok Mányon: Schütt, Nitti, Peringer, Venczel, Bederna.

A mányi focipályán megfordult Tichy Lajos, Komora Imre, vendégként Buzánszky Jenő. Pályára lépett a Videoton, a Tatabánya (85/86 MNK 0:1), a Dorog, a Győri Dózsa, a Dunaújváros, az akkor NB1-es fehérvári MÁV Előre (az MNK megyei elődöntőjében vertük 1:0-ra, a bajnokságban 83/84-ben 2:1-re és 85/86-ban 3:1-re), a BKV Előre, a PVSK, a Szekszárdi Dózsa, a Budapesti Honvéd és az MTK-VM csapata is. 1981. augusztus 18-ára a Mészöly Kálmán vezette magyar-válogatott elfogadja a meghívást Mányra, de a találkozó ismeretlen okból elmarad. Érdekesség, hogy a mányi focipálya hitelesítését Vágner László végezte el.

 

 

 

 

Személyek

Mány Díszpolgárai:

Erlein Antal (1991), Kalmár Sándor kántortanító és Dauner János tanító, igazgató (1994), Német B. Mihály lelkész (1997), Makai Lajos plébános (1997), Dr. Antall József miniszterelnök (1999),0 Willi Dick és Herbert Ehrbar polgármesterek (2000), id. Szabó Zoltán (2004), Marton Gyula és Marton Gyuláné (2005), Hammer Mátyás polgármester, Komon Benő, id. Peringer Márton (2006), Szabó Istvánné  a falu jegyzője volt 20 évig (2007), Ács György posztumusz (2009), Sátori Ferencné óvodavezető (2009), Payer János (2012), Payer Imréné (2012), Bokodi Sándor gazda (2012), Csörgei Csaba István  (2014), id. Pfendert Antal (2015), Bartha Domokos, Mezőbánd alpolgármestere (2015), Szabó Barna, Mezőbánd református egyházközség gondnoka (2015), Bernwallner László zenekarvezető posztumusz (2016).

Mányhoz kötődő, illetve mányi személyek:

Almásy Pál (1902--1985) -- altábornagy és gépészmérnök, az alsóörsi kastély gyakori vendége, Dékány Sándor tüzér főhadnagyot ő mutatta be Alsóörsön Mehlschmidt Editnek. Tevékenyen részt vett a Kiss János altábornagy vezette ellenállási mozgalomban, a nyilas haditörvényszék társaival együtt először halálra ítélte, amit később 15 évi börtönre mérsékeltek. Sopronkőhidán raboskodott, a nyilasok Német-országba hurcolták, ahonnan csak 1945 májusában, Berlin szovjetek általi elfoglalása után térhetett haza. A koncepciós perek idején ismét börtönbe zárták, és csak 1956 augusztusában engedték ki.

Ács János (Mányi előnévvel) -- 1730-1743 között Mány lelkipásztora.

Ács János (1955- ) -- festőművész, szobrász. Arany diplomás, Ezüstgerely-díjas alkotó.

Ánosi József (1963- ) -- Fiatalon zenekart alapít, s 1976-tól 1987-ig sikereket aratva vezette fúvós zenekarát.

Bálint György Dr. (1919- ) -- "Bálint gazda", kertészmérnök. 1953-tól Mányon vállal munkát, 1955-től 1959-ig a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta 1964-ig. 1969-től 1981-ig a Kertészetet és Szőlészetet, 1970-től 1981-ig a Kertgazdaságot, 1972-től 1981-ig a Kerti Kalendáriumot, 1984-től 1988-ig a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1981 és 2009 között állandó a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa, háromszor is készít műsort mányi vonatkozásokkal.

Bartha Domokos -- Mezőbánd (Erdély) alpolgármestere, a Mány--Mezőbánd testvérközségi kapcsolatok egyik kezdeményezője, erősítője. 2015-ben Mány díszpolgára.

Batthyány I. Ádám (1609-1659) -- a mányi birtok tulajdonosa, császári és királyi kamarás, 1630-tól -- elsőként a családban -- gróf, a török elleni harc tehetséges hadvezére, a család gazdasági és politikai hatalmának megalapozója. Batthyány Ferencnek a dunántúli hadak főkapitányának, soproni főispánnak és Batthyány Ferencné szül. gróf Lobkowitz-Poppel Évának fia. 1634-ben rendeletet adott ki, melyben meg-parancsolta a birtokán lakó protestáns lelkészeknek, hogy ha nem térnek át a katolikus hitre, tizenöt napon belül távozzanak a gyülekezeteikből.

Batthyány Gyula gróf (1887-1959) -- festő, grafikus, az első független magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos dédunokája, Mehlschmidt Ferenc barátja, a Mehlschmidt-kastélyban több festmény volt a falon, amelyeket Batthyányi Gyula ajánlott megvételre, és az általa patronált tehetséges festők készítettek. Vaszary Jánost tartotta mesterének. Grafikusként többek közt Herczeg Ferenc és Tormay Cecile műveit is illusztrálta. 1922-ben Bicskén, ahol ekkoriban élt, művésztelepet létesített. Molnos Péter művészettörténész dolgozta fel munkásságát.

Batthyány Kázmér gróf (1807-1854) -- Mány földesura, iskolai oktatás céljaira adományozta a Kismányon lévő faiskolai területét a falunak. Kossuth Védegyletének elnöke, a Szemere-kormány külügyminisztere, támogatta a tudományt és a művészeteket is. Vörösmarty Mihály anyagi támogatására 400 pengő forint évjáradékot juttatott. Nagy Károly, a gazdasági ügyei intézője az ő anyagi támogatásával építhette fel az 1840-es évek közepén a Bicskei Csillagvizsgálót.

Benedek Ferenc -- mányi származású székesfehérvári kanonok.

Bernwallner László (1940-1976) karnagy, trombita -- A Mányi Fúvós Zenekar (a Nagyzenekar) Bernwallner László karnagy vezetése alatt a 60-as években és a 70-es évek első felének nagysikerű zenekara. Mány díszpolgára.

Bokodi Sándor (1956-2012) -- gazda, az ország egyik legelismertebb nóniusztenyésztője, a 2004-től minden évben megrendezett Mányi Lovasnapok főszervezője, a Mányi Lovas Egyesület elnöke, a MAGOSZ helyi vezetője, többször hívott vendég az Echo Tv műsorába. Mány díszpolgára.

Bokodi Sándor tiszteletére és emlékére született meg a Bokodi Sándor-díj (2013): országos elismerést jelent; minden évben egy ifjú és egy idős gazda tevékenységét ismeri el a Mezőgazdasági Minisztérium és a Magyar Piac Szövetkezet, melynek egyik alapítója Bokodi Sándor volt.

Borsányi Julián (1903-1992) -- gyakori vendége az Alsóörsi kastélynak, 1941 nyarán lett az Országos Légvédelmi Parancsnokság osztályvezetője. 1945 tavaszán leszerelt és Nyugat-Németországba emigrált, később a Szabad Európa Rádió Bell ezredeseként vált a bukott rendszer közellenségévé. Az emigrációban kifejtett tevékenységéért a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere 1992 tavaszán tartalékos ezredessé léptette elő.

Csizmadia László (1943-2016) -- mányi születésű karnagy. 1987-ben szervezett Bicskei Fúvószenekara kétszer (1994 és 1999) érdemelte ki a fesztiválzenekari címet. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.

Csizmadia Tibor (1962-) -- erdész, a Mányi Postagalamb Egyesület egyik legsikeresebb tagja, számos jelentős verseny győztese.

Csörgei Csaba István (1944- ) -- a református egyházközség kurátora 27 éve. Az erdőbirtokosság elnöke. Mány díszpolgára. Édesapja Csörgei István, Nagy Ferenc miniszterelnök (1903-1979) -- politikus, országgyűlési képviselő, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökének titkára volt.

Darabos Balázs -- mányi származású ezredes, Csabdit védte az oroszokkal szemben, apja, szintén Balázs (szül. 1873 Bodmér) sokak által tisztelt, szeretett kántortanító Mányon, a Fejér Megyei Tanácsban képviselte Mányt. Németh László díjas, 1999-ben Bicskéért emlékérmet kapott.

Dauner család: Dauner János, Dauner Jánosné Dauner Mária (-- 1964, 1976, 1994) -- Mányi gyerekek generációinak tanítói. Dauner tanító úr kántora is volt a katolikus egyháznak.

Dékány Sándor (1904-1974) -- tüzér főhadnagy, okl. gépészmérnök, 1934-ben Alsóörsön veszi el Mehlschmidt Editet. Gyermekeik Sándor (1935) és Csaba (1938), akik Alsóörsön élték gyermekkorukat, naponta lovas kocsival jártak az elemi iskolába, a zsámbéki zárdába.

Farkas Gábor (1932-2015) -- a Fejér megyei Levéltár vezetője, Mány történetének kutatója, írója.

Fuchs Ferenc (1935- ) -- 1946-ban kitelepítették. A Leimen-Mány testvértelepülési kapcsolat életre hívója, ápolója, az óhazába gyakran hazalátogat, csoportokat szervez a kitelepített mányiakkal, tartja a kapcsolatot a rokonokkal, a szülőfaluval. Támogatásokat szerveztek iskolának, mindkét felekezet templomainak renoválására.

Hammer Mátyás (1937-2011) -- Mány tanácselnöke, majd első polgármestere (1986-2002) idejében történt a csatornázás, gázbevezetés, szilárd burkolatok, járdák készítése, polgármesteri hivatal épületének építése.

Hardi Péter (1961- ) -- a Szabad Föld munkatársa, a Minőségi Újságírásért díj tulajdonosa, a Rejtőzködő gyilkosok és a mányi vonatkozású, Bomlott világ -- Egy falu a tűzvonalban című könyv szerzője.

Herman Lipót (1884-1972) -- a háború után az alsóörsi vadászkastély gyakori vendége, több képe is ismert erről a tájról. Festő, grafikus. Munkácsy-díjas (1952) és érdemes művész.

Hilbert Ferenc (1848-1919) -- állatkereskedőként Győr város egyik legnagyobb adófizetőjeként tartották számon, disznókereskedő (10 ezer disznó, Szerbiából vett, s főleg Bécsbe szállított, ebből gazdagodott meg), az 1904-ben nyílt impozáns Meixner-Royal Szálló (későbbi átépítési neve: Rába) társtulajdonosa is lett. A Hilbert család katonai és mérnöki tetteiért, 1769 óta viselheti a von Schüttelsberg előnevet és címert. Teréz (Riza) (1892-1926) és Ferenc (1894-1981 -- neki nem volt gyermeke) apja. Az alsóörsi 1000 holdas Batthyány-birtokot, az egykori vadászházat is ekkor vette (1910 körül).

ifj. Hilbert Ferenc (1894-1981) -- tartalékos huszár főhadnagy, földbirtokos. Vadászatairól és vérmezei lovas parádéiról volt ismert. A Hilbert házaspár (Golovitz Emília) péterházai verandás kúriájában élt gyermektelenül. Mindkettőjük kedvenc elfoglaltsága volt a lovaglás. Ferenc részt vett az Alsóörs pusztai Mehlschmidt-rókavadászatokon is. Jelentős volt részvételük a híres Hubertus-vadászlovaglásokon. Az 1950-es években a "győri tiszti összeesküvés" vélt vezetőjeként az ÁVH rövidebb idő-re letartóztatta.

Hilbert Teréz (1892-1926) -- Hilbert Ferenc István és Orbán Eleonóra házasságából született Győrött. A család gazdasági megerősödését Mehlschmidt Ferenccel való 1911. évi házasságának hozománya alapozta meg. Hozománya volt Alsóörs puszta a kastéllyal és ezer holdas aranykalászos mintagazdaságával. Alsóörsre 1918 körül költözött ki a fiatal család, de a háború okozta válság miatt a nagyszülők is követték őket. Teréz az alsóörs pusztai kriptában volt eltemetve, amit az ötvenes években kifosztottak.

Holnapy D. Márton atya (1962- ) -- építészmérnök, premontrei szerzetes, közösség-szervező, oktatási és szociális munkája kiemelkedő, 1997-2012-ig látja el a mányi katolikus egyházközség szolgálatát.

Horn Péter (1942- ) -- Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Prima Primissima-díjas. Eredményei az állatgenetika, valamint a baromfi-, sertés- és gímszarvas tenyésztésben jelentősek. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója, és a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kar dékánja. Nyolc könyvet írt, tudományos közleményeinek száma meghaladja a négyszázat, ezek több mint fele angol nyelvű. Édesapja Horn Artúr (1911-2003) -- Svéd eredetű bárói családból származott. Mezőgazdász, akadémikus, egyetemi tanár. Mehlschmidt Franciskával esküvőjüket 1940-ben tartották az Alsóörs pusztán lévő Mehlschmidt-kastélyban és kápolnában.

Illés Richárd (1974- ) -- tanár, a Mányi Közösségért Egyesület elnöke. Pannoniada Gyermekkórus létrehozója és karnagya. Kántor.

Jóna Dávid (1968- ) -- Mányon élő költő, lapszerkesztő, médiatanár. A zsámbéki Főiskola egykori tanára, stúdióvezetője, a Mányi Hírmondó (2006-2013) főszerkesztője, az Art'húr kulturális művészeti lap alapítója (1994), az Art’húr Irodalmi Kávéház főszerkesztője.

Kelemen András Dr. (1940- ) -- Mány országgyűlési képviselője (1998-2010), az MDF alapító tagja és székesfehérvári elnöke, államtitkár, a NATO-csatlakozás vezérszónoka, civilben pszichiáter.

Kelényi Tamás - Hermann-József atya (1977- ) -- premontrei szerzetes, 2012-től Mány katolikus lelkipásztora.

Kékesdy Károly (1949-2009) -- fotóriporter, Mányról sok képet készített.

Kiss Ferenc (1929- ) -- apja Nándorpusztán kertész, ő maga fogatos, majd az 1953-tól párttitkár, 1957-től tanácselnök, 1962-től a Mányi Tsz elnöke 85-ig, a megyei bajnokságot nyert (1984) labdarúgó csapat elnöke, Végh Antal: Hol jártál, mikor az ég zengett? című riportkönyvének riportalanya, a vele készült riportok megjelentek az Új tükörben és az ÉS-ben is.... Sokak szerint e korszakban Mány mindenható ura...

Kodály Zoltán (1882-1967) -- híres zeneszerzőnk 1922-ben Mányon és Csabdin végzett feltáró, népdalgyűjtő munkát (Kultúra című lap -- 1997.04.).

Kokovay Gyula (1929- ) -- az Egyetemi Rohamzászlóalj katonájaként vezetett néhány fős csoporttal Mánynál 1945. február 15-én jutott át a szovjet ostromgyűrűn. A mányiak elmondása alapján birkapaprikással fogadták a térdig érő hóban holtfáradt katonákat. A nagyváradi Gábor Áron Tüzérségi Hadapród Iskola egykori növendékeként 16 évesen vett részt Budapest védelmében és a kitörésben.

Komon Benő (1943- ) -- mányi gazda, borász, pinceépítő kőművesmester, 1986-tól a Mányi Borverseny szervezője. Mány díszpolgára.

Kövecses-Varga Lajos (1957- ) -- tanár, hazánk legismertebb és legszebb ásványmagángyűjteményét hozta létre. 1986 júniusa óta Siófok centrumában a kollekció mintegy 3000 darabja látható. 2004-ben Mányon ő talált és leírt egy új ásványfajtát, amit Koch Sándor Kossuth-díjas minerológusról nevezett el.

Kurcz János Ignác báró ( -1713) -- Mány zálogbirtokosa, gazdaságának fellendítője I. (Habsburg) Lipót szolgálatában állt, s lett a bécsi császári kamara tanácsosa. 1690 és 1694 között a Pozsonyban működő Magyar Királyi Kamara, majd 1694-től haláláig a Budai Kamarai Felügyelőség tanácsosa. Hidegkúton volt birtoka, Bicskén is földesúri joggal bírt.

Lányi Zsolt (1929-2017) -- az Egyetemi Rohamzászlóalj egykori tagja, a Független Kisgazda Párt képviselője, országgyűlési képviselő. Mányon több alkalommal tartott

emlékbeszédet a Kitörésben hősi halált haltak emléke előtt adózva, de szívesen látogatott el több alkalommal a Mányi Lovasnapok rendezvényeire is.

Melocco Miklós (1935- ) -- Zsámbékon élő Kossuth-díjas szobrászművész, a mányi Turul emlékművet készítette, több mányi rendezvényen részt vett.

Mehlschmidt Ferenc (1881-1969) -- gyógyszerész 1911-ben vette feleségül Hilbert Ferenc lányát, Terézt. A házaspárnak Budapesten született Rozália (1912), Győrben Edit (1914) névre keresztelt lánya, Franciska Mányon (1918). A Hilbert szülők az alsóörspusztai birtokot ezután adták hozományként Teréz lányuknak. Mehlschmidték eladva a győri Híd utcai patikaházat, komoly kölcsönökkel (Az 5 év alatt letörlesztett kölcsön 2700 akkori USA-dollár volt. Aranyban számítva ez kb. negyed milliárd mai Ft -- 2010) kezdték fellendíteni az alsóörsi uradalmat. Bronz portréját Gách György, a család barátja készítette el 1944-ben. Az ostrom után 1948 elejéig Lili lányával együtt még megpróbáltak a "földreform" után meghagyott 300, 150, majd 50 holdon gazdálkodni, és a 35 LE-s Hoffer-Schranz taktorral és cséplőgéppel bércséplést vállalni, de az ellenséges hatalom menekülésre késztette.

Mehlschmidt Edit, Dissy (1914-2000) -- Teréz lánya, Dékány Sándor tüzér főhadnagy, okl. gépészmérnökkel tartják esküvőjüket az Alsóörsi kastély házi kápolnájában (1934. február). 2000-ben halt meg. A vőlegény tanúja vitéz Kárpáthy Kamilló gyalogsági tábornok, az időben a magyar hadsereg főparancsnoka. A vendég-koszorúban a katonatisztek feszítenek kis- és nagyatillában, az esküvő társadalmi magazineseménynek számított.

Mehlschmidt Franciska (1918- ) -- Alsóörs pusztán született Mehlschmidt Ferenc és Hilbert Teréz lányaként 1918. október 4-én, Mányon lett anyakönyvezve. Édesanyja 8 éves korában meghalt. Edit nővéréhez hasonlóan intézeti nevelésben részesült. Dr. Horn Artúrral 1940. október 15-én keltek egybe az Alsóörsi kastélyban.

Mehlschmidt Rozália Karolina (1912-2008) -- Mehlschmidt Ferenc és Hilbert Teréz első lányaként született. Családi neve Lili. Édesanyja 14 éves korában meghalt, így fiatalon fontos családi szerepet kellett vállalnia. A kastély parkjában nagy méhest gondozott. Esküvőjét az alsóörsi kastélypark kápolnájában tartotta 1933-ban Szentkláray Emil jogász doktorral.

Mihályi György (1991- ) -- 2013-tól a Mini Eulen és a Jugend Eulen Tanzgruppe vezetője, a nagyobbak Wenczl József-koreográfiájára, míg a kisebbek saját készítésű koreográfiákat táncolnak.

Molnár Ferenc (1938- ) -- 1962-1965-ig Mány község tanácselnöke, VB-titkára, 1981-1996 között a Mány Összetartás Tsz ipari főágazat-vezetője, személyzeti vezető, földügyi ügyintéző, a Községi Földkiadó Bizottság elnöke.

Molnár László vitéz ( ) -- a Mányi nemzetes tanya (az alsóörsi uradalomból lett kihasítva) tulajdonosa, a területet Horthy Miklóstól vitézi birtokként az I. világháborús hőstetteiért kapta (1926), ő volt a váli járás levente parancsnoka (1935-42), igen katonás, szigorú ember volt. A tanyán gazdálkodni kezd, és egy nyugati stílusú gazdasági központot épít, amely mára az enyészeté.

Molnár Zsigmond (1922-2001) tanár, mányiak generációjának él az emlékezetében. Az Ady Művelődési Ház első igazgatója.

Móser Zoltán (1946- ) -- Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművész, etnofotográfus és író. A Bicskén élő fotóművész, több Mányon készült felvétele könyvillusztrációként ismert.

Nagy Ferenc miniszterelnök (1903-1979) -- politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke látogatást tett Mányon.

Németh B. Mihály (1903-2000) -- 1934 és 1967 között Mány lelkipásztora, a II. világháború igen meggyötörte, családját súlyos atrocitások érték. A sváb családok kitelepítésénél a bizottság tagja volt. Felesége Zakar Klára.

Pálffy-Daun József gr. (1892-1963) -- birtokos, Csabdin lévő birtokai mellett, 1917-től Tükröspuszta az övé, amiből mintagazdaságot szervezett. Bicske országgyűlési képviselője. Alsóörsön gyakori vendég. Érdekesség, hogy a biai vonatszerencsétlenség túlélője (1931).

Payer Imréné Rozovics Mária -- Hagyományőrzés, fiatalok tánctanítása csaknem 30 éven át. Mány díszpolgára.

Payer János (1925- ) -- kitelepítették. Szervező egyéniség, a hazalátogatásokat szervezte Fuchs Ferenccel, Mann Mihállyal. Rajtuk is múlott, hogy élő kapcsolat maradt a szülőfaluval. Támogatásuk mindig önzetlen volt. Mány díszpolgára.

Petricsek József (1946- ) --  okl. bányamérnök, a Bányamentő Állomás volt parancsnoka, akit 1988. május 16-án nevezték ki a Mányi Bányaüzem üzemigazgatójának.

Pfendert Antal (1943- ) -- az 1975-től működő Mányi Postagalamb Egyesület elnöke, a legeredményesebb tenyésztő, a tatabányai kerület listáján négyszer is győzött. 2015-ben Mány díszpolgára.

Pintér Róbert (1985- ) -- a Mányi Eber Kapelle vezetője, a zenekar 2016-ban ünnepelte 20 éves fennállását.

Poppel László (1537-1609) -- Az 1572 X. törvénycikk: "Miután Ő császári felsége az ország karainak és rendeinek jóakaratulag azt ajánlotta, hogy Pixendorffi Rueber János és Lobkoviczi Poppel László urakat maguk közé fogadnák s valóságos és kétségtelen országlakókká tenni sziveskednének. 2. § Mind pedig azokról az önzetlen érdemekről is, a melyekkel az emlitett Poppel ur családja, régtől fogva magát a felséges magyar királyok előtt ajánlatossá tette; őket (előbb a szokott esküt a maguk és örököseik nevében velük letétetvén), valóságos magyarokká teszik és jelentik ki." -- azaz a cseh protestáns Lobkowitz Poppel László, a későbbi mányi birtokos magyarrá lesz. 1582-ben veszi feleségül Salm Magdalénát, s házassága révén jutott Dobra, Szentgotthárd és Trencsén uradalmához.

Poppel Lászlóné Salm Magdaléna (1520 körül-1607) -- grófnő, a mányi uradalom tulajdonosa, 1595-ben Batthyány, Zéchy és Zriny grófokkal együtt kijelenti, hogy nem engednek német bort a birtokaikra behozni.

/Lobkowitz/ Poppel Éva (1685?-1740) -- a mányi uradalom főúri asszonya, osztrák--cseh--magyar főúri család leánya, a reformáció terjesztője. /A 17. század Magyarországon az ellenreformáció kora volt. Az örökös háborúk, belvillongások nemcsak az országot pusztították el, de az erkölcsöket is elvadították. A megmaradt kastélyokban a magyar asszonyok legtöbbje még nem változott meg. Őrizték a hagyományokat, és ápolták hitüket. Közülük is kiemelkedik az evangélikus vallású Lobkowitz Poppel Éva, Batthyány Ferenc hitvese. Barátnői, a katolikus Wesselényi Anna és Nyáry Krisztina, szintén hatalmas birtokokkal rendelkeztek. Ők hárman a pártoskodás, a gyűlölködés közepette megkapó példáját adták az igazi keresztényi szeretetnek a vallási türelmetlenség századában. (Forrás: Gaál Izabella: A nők szerepe a reformáció terjesztésében Magyarországon)/ A vitéz bán két árván maradt fiának, Zrínyi Miklósnak és Péternek legfőbb támogatója, nevelőanyja.

Prohászka Ottokár püspök (1858-1927) -- támogatta a mányi oltárépítést, katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője.

Rossmann Károly -- mányi születésű (1805) nemzetőr őrnagy, részt vesz a Jellasics elleni harcokban.

Ruttkai Pál ( -1944?) -- a felsőörsi kastély tulajdonosa, akit 1944-ben a németek vittek el. Két gyermekük volt: György és Vera. Állítólag a budapesti Andrássy úti Divatcsarnok (Párizsi Nagyáruház) volt az övék, lakásuk volt az üzlet felett.

Sárközi Zsigmond (1963- ) -- A Mányi Lovas Egyesület alapító tagja (2004), 2012-től vezetője. A Jegenye Húsker Kft. tulajdonosa.

Sasonoff Eduárd -- a gyarmatpusztai birtok, vadaskert és a nándorpusztai kúria tulajdonosa.

Sátoriné Németh Katalin (1950- ) -- a Mányi Mesevár Óvoda ny. igazgatója, megírta a mányi óvoda történetét; a Pfingstrosen Tánccsoport tagja. Mány díszpolgára.

Strattmann Eleonóra (1672-1741) -- Az Alsó-Rajna vidékről származott, apja udvari kancellár, II. Rákóczi Ferenc is udvarolt neki, de 1693-ban Batthyány II. Ádám felesége (aki korábban Rákóczi Juliannának udvarolt!). Batthyány Ádám, a férj Buda 1686. évi visszafoglalásánál a magyar könnyűlovasság vezére, vezetésével vették be a szövetséges haderők 1688-ban Székesfehérvárt, majd 1690-ben Kanizsát. 1700-ban országbíró, Vas vármegye főispánja. Férje korán, 1703-ban, 41 éves korában meghalt, óriási birtokok maradtak Eleonóra kezelésében: Németújvár, Rohonc, Szalónak, Borostyánkő, Körmend, Bozsok, Szerdahely, Szentgrót, Bicske, Mány, Battyán, Sármellék, Enying, Mezőkomárom, Nyék, Boly, Mosgó, Somodor, Ludbreg, a család bécsi rezidenáciája, palotája (1698) jelenleg a bécsi Magyar Nagykövetség épülete.

Szabó Barna -- Mezőbánd; a református egyházközség gondnoka; 2015-ben Mány díszpolgára.

Szabó Ferenc (1978- ) -- mányi református lelkipásztor, vértesaljai esperes, 2017-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzőjévé választották.

Szabó Sándor () -- mányi gazda, 40 éven át a Mányi Tűzoltó Egylet parancsnoka, többek között a református templom karbantartásával megbízott presbiter.

Szabó István (1896-1986) -- a Szabó-Csörgei-féle kocsma és vendéglő tulajdonosa 1951-ig, az államosításig.

Szabó Julianna (1970- ) -- A Mányi Hársfadombi Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója, tanár. A Pfingstrosen Tánccsoport Művészeti vezetője és koreográfusa.

Szabó Zoltán id. (1920-2002) -- kőművesmester, számtalan épület, lakóház, intézmény építője. Az MDF első választmányának tagja, Dr. Antall József tisztelője, az első köztéri Antall-szobor felállításának kezdeményezője és lebonyolítója. Kezdeményezője az Akiért a harang szól című könyv megírásának és kiadatásának. A Harcok és bűnök című könyvben jelent meg nyolc, Mányra vonatkozó írása saját, II. világháborús emlékeiből. Berecz Jánossal levelezett, hogy a II. világháború hősi halottai kerüljenek felsorolásra a mányi I világháborús emlékművön. Az emlékmű 1988-as felújítását szervezte. Hardi Pétert kérte fel Mány II. világháborús történetének megírására; a könyv megjelent, címe: Bomlott világ -- Egy falu a tűzvonalban. A Mány-Mezőbánd testvérközségi kapcsolat létrejöttében és ápolásában élen járt. Lokálpatrióta; Mány község közösségének lelkes híve. Melocco Miklós albumkönyvében méltatja.

Szabó Zoltán (1963- ) -- építészmérnök, Mány független polgármestere 2002-2006 között és 2014-től.

Szarka-Bankó Renáta (1980- ) -- tanár, a Mányi Mazsorett létrehozója, a Mányi Mazsorett Tánccsoportok művészeti vezetője. Irányítása alatt 2017-ben a mányi lányok Európa-bajnokságot nyertek!

Szász Jenő (1969- ) -- erdélyi magyar faipari mérnök, közgazdász, Székelyudvarhely korábbi polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Mány Tiszteltbeli Polgára. Polgármestersége alatt fogadott tiszteletbeli székellyé több, mint 30 mányi lakost. Az ünnepi esemény Székelyudvarhely polgármesteri hivatalának dísztermében zajlott!

Szentkláray Emil (1898-1967) -- jogász doktor, Mehlschmidt Ferenc és Hilbert Teréz első lányát, Rozáliát vette feleségül, esküvőjük az Alsóörsi kápolnában (1933) volt. Mivel 1945-ben a Fő utcai lakásukat bombatalálat érte, ezért Alsóörsre költöztek, az intézői házban laktak. Gyermekeik: Emil 1934-ben, Ferenc 1939-ben, Balázs 1949-ben született, a mányi iskolába jártak, gyermekéveiket töltötték Mányon. Dr. Szentkláray Ferenc mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter képviselte Magyarországot Ottawában.

Sz. Kovács Ferenc vitéz (1966- ) -- vagyonőr, helytörténész, Mány település története a kezdetektől napjainkig című kötet szerkesztője. Kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el Kodály Zoltán mányi népzenei gyűjtőútjait megörökítve a Művelődési Ház belső falán.

Tessely Zoltán (1967- ) -- 2010-től Mány országgyűlési képviselője (62,65%-kal, Fidesz-KDNP színekben), Bicske polgármestere (2008-2014), 2016. január 1-től a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa. Biológia-földrajz szakos tanár, néptáncoktató.

Tolbuhin (Fjodor Ivanovics) orosz-szovjet marsall (1894-1949) -- a megszálló szovjet hadsereg katonai vezetője, a harcok irányítója. Mányon, a református lelkész lakásában szállásoltatta el magát. Tolbuhin szolgált a cári hadsereg-ben. 1918-ban csatlakozott a Vörös Hadsereghez, végigharcolta a polgárháborút. A II. világháborúban előbb a krími front parancsnoka (1941-42), majd az 57. hadsereg vezetője a sztálingrádi csatában (1942-43). 1943-45 között frontparancsnok. Főszerepet játszik Budapest bevételében és a balatoni csatában.

Tolnainé Szabó Eta (1955- ) -- közgazdász. A Mányi Polgári Kör alapító tagja, első vezetője. A Mányi Hírmondó főszerkesztője 2006-ig. A mányi svábok történetét írta meg A történelem írta... c. könyvben.

Tőkés László (1952- ) -- református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, 2007-től európai parlamenti képviselő, 2010--2011-ben az EP egyik alelnöke. Mány Tiszteletbeli Polgára.

Ugron Zoltán (1964- ) -- székelyudvarhelyi nemesi család tagja, Mány polgármestere (2008-2014), nyomdaipari mérnök, négygyerekes családapa, a Galamb, Regnum Marianum (1988-1995) katolikus ifjúsági lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője.

Vadas Imre Dr. () -- 1972-től körzeti orvos Mányon. Polgármesterként lemondott egy év polgármesterség után 2007 decemberében.

Véssey Vera (1976- ) -- a Művelődési Ház igazgatója, könyvtárvezető, a Mányi Hírmondó (2016- ) főszerkesztője.

Wass Albert (1908-1998) -- az erdélyi magyar irodalom nagy alakja, Mány tiszteletbeli polgára.

Wolff Helmut (1910-1969) -- alezredes 700-750 katonájával, köztük magyarokkal Anyácsapuszta--Alsóörs--Mány vonalon tört át a szovjet gyűrűn, Ungváry Krisztián Budapest ostroma (Corvina, 1998) könyvében leírtak szerint.

Sport:

Ács György -- a mányi labdarúgásnak az 50-es években kiemelkedő játékosa, majd edzője.

Bámer Imre -- Quarter Horse Tenyésztők Egyesületének elnöke, az Alsóörsi kastély maradványainak birtokosa.

Lahos László (1933-2004) -- a mányi labdarúgás legnagyobb sikerét elérő edző, minden idők legeredményesebb tatabányai labdarúgója (jobbösszekötőként 170 bajnoki meccsen 83 gólt szerzett).

Lakinger Lajos (1943- ) -- egyszeres válogatott labdarúgó, a Vasas hátvédje (153 bajnokin), játszott a Végh Antal-féle Mányi TK csapatában.

Povázsai László (1937- ) -- 1959-ben bajnok a Csepel csapatával, majd a győri Rába ETO balszélsőjeként 1963-ban. A Végh Antal-féle mányi csapatnál segédedző.

Sinkovics Gábor () -- sportújságíró, blogger, a Nemzeti Sport munkatársa, az Illovszky Rudolf életregényének társszerzője, a Futballkapitányok című könyv társszerzője, írt könyvet Knézy Jenőről, Lothar Matthäusról, Mészöly Kálmánról. Korábban a Végh Antal-féle csapat tagja volt.

Szepesi Gusztáv (1939-1987) -- olimpiai bajnok (Tokio 1964) magyar labdarúgó, balhátvéd, 1975 őszén a mányi csapat edzője.

Vágner László (1955- ) -- 1991-től nemzetközi játékvezető (FIFA-bíró), 1998-as labdarúgó VB-n két meccset vezetett, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke, a Mányi focipálya hitelesítője.

Varga Mihály (1979- ) -- 2001-től irányítja Mány futball-életét, ekkor 1 csapat, 15 tag jelentette a mányi futballt. Az eltelt 16 évben 9 korcsoportban futballoznak a mányiak: ovis, 6, 8, 10, 12, 14, 19, felnőtt és 40 év feletti korcsoportban. A 40 év felettiek nem versenyszerűen játszanak, a futball-támogatók azonban főként ez a korosztály, valamint a gyermek-csoportok szülei. Megyei bajnokságban játszanak már, a felcsúti Puskás Akadémia Bozsik Programjában vesznek részt, s minden héten más és más korosztály versenyez. 2017-ben a csapattagok száma meghaladta a 100 főt! Hajrá Mány! Hajrá Varga Mihály!

Végh Antal (1933-2000) -- a Mányi TK edzője (1981-82), író, 1974-ben jelent meg talán legnagyobb vitát kiváltó, az egész magyar közvéleményt megmozgató szociografikus esszéje, a Miért beteg a magyar futball? 1989-től az Új Idő főszerkesztője.

Vidáts Csaba (1947- ) -- olimpiai ezüstérmes labdarúgó (1972 München), a Mányi TK egykori erőssége. 1970 és 1974 között 22 alkalommal szerepelt a válogatottban és 4 gólt szerzett.

Forrás és köszönet:

 

many.hu; wikipedia, dekanycsalad.hu

Bankó Andrea -- Mány 1914-2002

Csurgai--Tihanyi--Veres D. -- Harcok és Bűnök

Farkas Gábor -- Mány /Fejér Megyei Történelmi Évkönyv 21 -- 1990/

Hardi Péter -- Bomlott világ, 1999

Hatala András szakdolgozat -- Bicske környéki harcok a II. világháború alatt

Keresztényi Nándor ­-- Strázsahegytől a Somlyóig

Varga Mihály Balázs -- A mányi sport 80 éves, 2010

Veress D. Csaba -- A Dunántúl hadi krónikája, 1984

vitéz Sz. Kovács Ferenc -- 1956 -- Mány

vitéz Sz. Kovács Ferenc -- Mány település története a kezdetektől napjainkig

Balogh Zoltán, János-hegyi lakos; Dékány Csaba, a Hilbert-Mehlschmidt örökség kezelője; Juhász Lajosné helyi lakos; Kiss Ferenc egykori tsz-elnök; Komon Benő helyi lakos; Molnár Ferenc volt tanácselnök; Schütt Mihály helyi lakos; Szabó Zoltán polgármester; Ugron Zoltán volt polgármester; Tolnainé Szabó Eta; Véssey Vera könyvtáros; Virág Zsolt kastélykutató.

Könyvtári, Információs és Közösségi Hely, Mány; Nagy Károly Városi Könyvtár -- Bicske

Tudta Ön?

s  Tudta Ön, hogy a mányi kőporból készült Nándorpusztán a VIM, Alsóörsön készültek Ultra Daisy mosogatószer flakonjai és Csabdin volt a palackba töltése (évi 7 millió félliteres flakon)?

s  Tudta Ön, hogy a szomszédos Csabdin van eltemetve Petőfi egykori szerelme Csábordi Tóth Róza?

s  Tudta Ön, hogy Zsurzs Éva tévéfilmet forgatott a mányi Kálvária fenyvesében?

s  Tudta Ön, hogy Zsoldos Imre világhírű trombitaművész is volt a mányi Művelődési Ház vendége és együtt játszott Bernwallner László (1940-1976) mányi zenésszel?

s  Tudta Ön, hogy Bálint gazda a Mányi MGTSZ. főagronómusa volt?

s  Tudta Ön, hogy a mányi bányában talált ásványt (2004) a legnevesebb magyar ásványkutatóról, Koch Sándorról nevezték el (Kochsándorit CaAl2(CO3)2(OH)4 • H2O)?

s  Tudta Ön, hogy hamis a legenda, miszerint Ruttkai Éva járt ki lovagolni apja birtokára? A valóság az, hogy Ruttkai, Russ néven született, neve művésznév, Lakner Artúr rendezőtől kapta.

s  Tudta Ön, hogy az oroszok nemcsak szenet, hanem uránt is kerestek a környéken?

s  Tudta Ön, hogy Kodály Zoltán 11 népdalt jegyzett le mányi gyűjtőkörútján 1922-ben?

s  Tudja Ön, hogy az Alsóörsi kastély gyakori vendége és festője Herman Lipót, Horthy Miklós egyik kedvelt portréfestője volt?

s  Tudta Ön, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök többször is járt személyesen Mányon?

s  Tudta Ön, hogy a II. világháború után Mány körül 10-12 ezer aknát szedtek fel, de sajnos így is 15 mányi lakos életét oltották ki a fel nem robbant gránátok, lövegek?

s  Tudta Ön, hogy Dr. Antall József első magyarországi köztéri szobra Mányon került felavatásra (1996)?

s  Tudta Ön, hogy a szomszédos Bicskén írta Csokonai a Lilla ciklusát?

s  Tudta Ön, hogy Komon Benő alsóörsi pincéjénél háromszor is forgatott a MTV1 Ablak című műsora?

s  Tudta Ön, hogy a Hősi emlékmű alkotója az erdélyi, ditrói születésű Siklódy Lőrinc (1876-1945) volt?

s  Tudta Ön, hogy az I világháborús emlékművet 1927. október 22-én leplezték le, az ünnepségen megjelent és beszédet mondott József királyi herceg is?

s  Tudta Ön, hogy a mányi Hujj Antal Országos Traktoros Szántóversenyt nyert a 70-es évek elején?

s  Tudta Ön, hogy a Mányi Tsz volt a 153 tsz egyike, amelynek vezetői üdülőjogot vásároltak a Harkányi Tsz üdülőben, ahova jutalomból mehettek a tsz dolgozói (Mányról évente úgy 90-en)?

s  Tudta Ön, hogy 1992-től működik egy Nótakör? A 20 fős baráti társaság vendége volt többek között Kovács Marika és Jákó Vera özvegye, Ábrahám Dezső nótaénekesek is.

s  Tudta Ön, hogy Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó többször is járt Komon Benő pincéjében?

s  Tudta Ön, hogy Mánkárnak nevezték a mostani Szent István utcát (korábban Szabadság utca). Azért, mert óriási szénakazlak álltak minden udvarban, s ezt többször is felgyújtotta valaki. A tettest elfogták, a tűzesetek megszűntek... A kár mindig óriási volt, a házakat is veszélyeztette a tűz, ezért is mondták Mány kárának, azaz Mánkárnak.

s  Tudta Ön, hogy volt Nándorpusztán szemüveg összeszerelő üzem?

s  Tudta Ön, hogy Mányi TK-t gyakran libásoknak csúfolták. A színük is a kezdeti piros-feketéről kék-fehérre változott a fővárosi MTK-val megegyezően?

s  Tudta Ön, hogy 2017-ben már 9 korcsoportban futballoznak Mányon, s a taglétszám ebben az évben haladta meg a 100 főt (101 fő)?

s  Tudta Ön, hogy Mány határában még az évezredfordulón is éltek hódok?

s  Tudta Ön, hogy a falu határában lévő szénbánya lejtős aknája és vágatainak hossza meghaladja az 50 kilométert?

s  Tudta Ön, hogy Magyarországon először (1988) Mányon kerültek fel köztéri emlékműre a II. világháborús áldozatok nevei?

s  Tudta Ön, hogy az Eszterben lévő mélyfúrású bányakút vizét ásványvíznek minősítették és "Pannónia Cseppje" néven a márkanevet bejegyezték?

s  Tudta Ön, hogy a mélyfúrású bányakút mélysége 605 m, és 1100 liter/perc vízkitermelési kapacitás is elérhető?

s  Tudta Ön, hogy Magyarországon először Mányon létesítettek gyümölcsaszaló üzemet (1945)?

s  Tudta Ön, hogy két Balkan Fanatic klip is készült Mányon (Kalmár Sándor operatőr jóvoltából)?

s  Tudta Ön, hogy Mányon keresztül visz az 1400 kilométeres közép-európai zarándokút, a Mária út, és a "Magyar El Camino", azaz a Budapesttől Lébényig tartó 200 kilométeres Szent Jakab út (jele a kagyló) is? Érdekesség, hogy Lang Zoltán építész Mányba tervezett zarándokszállást, diplomamunkáját Hauszmann-díjjal jutalmazták.

s  Tudta Ön, hogy a Hegyikastélynál készült Torres Dani Bűnbocsánat című klipje?

s  Tudta Ön, hogy Mányon elsők között volt a helységnév tábla alatti QR kód (háromdimenziós "vonalkód", mely az okos telefonok világában sok információt hordoz)?

s  Tudta Ön, hogy Bokodi Sándor tiszteletére és emlékére született meg a Bokodi Sándor alapítvány (2013), amely minden évben díjat adományoz, amely országos elismerést jelent; egy ifjú és egy idős gazda tevékenységét ismeri el a Mezőgazdasági Minisztérium és a Magyar Piac Szövetkezet, melynek egyik alapítója Bokodi Sándor volt?

s  Tudta Ön, hogy a Makovecz Imre tervei alapján épített (2014) felcsúti Panchó Aréna építésvezetője, Schmidt Zoltán mányi lakos?

s  Tudta Ön, hogy a Tarnai Kiss László énekes és a töki Sándor Dezső cigányzenekar részvételével a Dankó Rádió nyilvános felvételt készített a mányi művelődési házban (2017. május 22-én)?

s  Tudta Ön, hogy 2015. augusztus 14-én a mányi református templom harangja szólt délben a Kossuth Rádióban?

s  Tudta Ön, hogy Varró Dániel Mászogató című gyermekversében szerepel a mányi tó?

s  Tudta Ön, hogy az Eber Kapelle Mányi Fúvószenekar 2016-ban már 20 éves volt?

s  Tudta Ön, hogy a Mányi Mazsorett csoport 2017-ben Európa-bajnokságot nyert?

s  Tudta Ön, hogy 2017. február 18-án Mányon járt a Magyar Szent Korona hivatalos másolata a Magyar Királyi Koronaőrséggel a Történelmi Vitézi Rend központi Kitörés-megemlékezésén a református templomban?

s  Tudta Ön, hogy 2017-ben a mányi református templomból közvetítette a Pünkösdhétfői ünnepi istentiszteletet a Kossuth Rádió?

s  Tudta Ön, hogy az egykori tv-híradós Pálffy István Pannónia szíve című könyvében van egy fejezet Mányról?

Ha kiegészítése, pontosítása van, kérjük,
küldje el a
konyvtar@manynet.hu címre.

A kiadvány lezárta 2017 szeptemberében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mány község honlapját a jacsa.NET készítette. A szerkesztők névsorához kattintson ide!